Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 69-70. (Budapest, 1973)
KISEBB KÖZLEMÉNYEK - Abe, Horst Rudolph: Hermann Lurcz, a pécsi egyetem egyik abszolvense, mint az erfurti orvosi fakultás egyik megalapítója (német nyelven)
Anteil zu nehmen, deren große humanistische Überlieferungen 3 heute als eine mahnende Verpflichtung auf der 1954 errichteten Medizinischen Akademie Erfurt ruhen. Und es ist deshalb auch keineswegs verwunderlich, daß sich die Medizinische Akademie Erfurt nicht nur infolge ihres im Jahre 1963 mit der Medizinischen Universität Pécs abgeschlossenen Freundschaftsvertrages dieser in ganz besonders enger Weise verbunden fühlt, sondern auch im Gedenken daran, was deren berühmte Vorgängerin einst in der Person des Hermann Lurcz indirekt auch für sie und die alte Erfurter Alma mater getan hat. összefoglalás Hermann Lurcz, az 1392-ben alapított erfurti egyetem egyik első professzora ifjú éveit homály fedi. Nürnberg környékéről származott, de az első rá vonatkozó biztos adat a prágai egyetem anyakönyvének 1379. évi bejegyzése, amely szerint mint „magister Quinclesiensis^-t felvették a facultas artium tantestületébe. Ez arról tanúskodik, hogy megelőzően a pécsi egyetemen szerezte meg ezt a tudományos fokozatot, vagy esetleg már ott is „magister artium"-ként működött. Nem tudjuk, hol kezdte orvosi tanulmányait: Prágában-e, vagy talán már Pécsett? Mindenesetre 1386-ban Bécsben már így tartják számon: „Hermannus Lurcz de Nuerenberga, doctor in medicinis". Bécsben szerzett teológiai doktorátust is, és kétszer töltötte be az egyetem rektorának, egyszer az orvosi fakultás dékánjának tisztét. Prágában és Bécsben is tanítványai közé tartozott az a Nicolaus Hunleve, aki mindjárt az alapítás évében (1392) az erfurti egyetem orvosi fakultásának dékánja lett. 1395 —96-ban már H. Lurcz is Erfurtban tanított teológiát és medicinát, a következő téli szemeszterben pedig rektorrá választó ták. Részt vett az egyetem 1447-ig érvényben maradt alapszabályainak kidolgozásában, s így méltán tekinthető az erfurti orvosi fakultás egyik alapítójának. Valószínűleg 1399-ben halt meg. 3 Vgl. Horst Rudolf Abe, Der Erfurter Humanismus und seine Zeit, Phil. Diss. Jena 1953 (Maschinenschrift). Derselbe, Die Bedeutung Erfurts und seiner Universität für die Geschichte der medizinischen Wissenschaften: Beiträge zur Geschichte der Universität Erfurt (1392-1816), Heft 16 (1968/69), S. 17-46.
