Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 69-70. (Budapest, 1973)

TANULMÁNYOK - Dóka Klára: Pest város polgári közegészségügyének megszervezése, 1850-1852.

szolgáltatást: a születettek, halottak, házasulandók számáról. Ezek az adatok az egészségügyi statisztikák összeállításához voltak szükségesek, de maga az intézkedés korai előfutára az anyakönyvezés állami-városi ellenőrzésének is, egyelőre csak egészségügyi aspektusból. A város súlyos problémája volt a pauperizálódás következtében elterjedt prostitúció. Sok volt a városban a lelenc, és a gyermekhalandóság itt elérte a 60%-ot, Tormay az állam segítségét kéri részben az ilyen betegek gyógyításához, részben egy lelencház felállítására. Elő kell írni, hogy a nevelőszülőkhöz adott lelenceket időnként mutassák be az orvosnak, és csak megfelelő gondozás esetén adjanak a nevelőknek pénzt. Meg kell szilárdítani az iskolák felett az orvosi felügyeletet. Javítani kell az inasok helyzetét. A mesterek és legények ne verjék őket, betegség esetén részesüljenek megfelelő ápolásban a Rókus-kórházban vagy a mester lakásán, ha erre lehetőség van. A lakásokat vizsgálják felül egészségügyi szempontból. Több gondot kell fordítani a dunai fürdőkre. Fejlesszék a kórházakat: az orvosok készítsenek statisztikát a betegekről. A kerületi orvosok megfelelően irányítsák a halottvizsgálókat. Ha betegük meghal, hagyjanak írást tapasztalataikról, hogy a halottvizsgálók jobban végezhessék munkájukat.

29 Tormay javaslataiban élesen, a hivatását átérző orvos szenvedélyével veti fel a százezres város legsürgősebb egészségügyi problémáit. A kérdések megoldása már nemcsak az egészségügyi személyzeten múlott, hanem a városi tanácsnak, a gazdasági-pénzügyi szerveknek és a kerületi kormányzat hivatalának feladata volt. A városi egészségügyi hatóságok munkáját nagyban elősegítette az, hogy éppen az 1850—1851-es rendelkezések nyomán a város egészségügyi helyzetéről összefoglaló jelentések és statisztikák készültek. Ezek a statisztikák a betegek számával, a betegségek elterjedésével, a tisztiorvosi személyzet létszámával kapcsolatosak. Tartalmaznak ma már nem az egészségügy körébe tartozó adatokat is: részletes beszámolót az időjárásról — a hőmérsékleti viszonyok megjelölésével — anyakönyvi összesítést a halottak, születettek és a házasulok számáról stb. Az első három év jelentéseiből a következő mai értelemben vett egészségügyi statisztika állítható össze:

30 (A táblázatot lásd a következő oldalon.) A főorvosválasztás lebonyolítására és az utasítások kidolgozására kiküldött választmány mint általános egészségügyi bizottmány tovább működött. Elnöke továbbra is Aigner Miklós tanácsnok volt, tagjai pedig a városi főorvos, a kórházigazgató, a kerületi orvosok, sebészek, a városi állatorvos és a mezei kapitány. 29 Uo. összefoglaló jelentés 1849/50. 30 A jelentések megtalálhatók: 1850 - BFL. Pesti tan. ir. 5889/1850-2. 1851 - Palugyay, i. m. 487-491. 1852 — kiadva: „Sanitäts-Bericht für die Stadt Pest vom Jahre 1852", Pest, 1853. továbbiak: BFL Pesti lt. Orvosrendőri jelentések 1853 — 1859. OL K. K. Districts-Regierung, Pest. Egészségügyi osztály, 1851/9/2. 1851/21/1, 3, 4, 5.