Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 69-70. (Budapest, 1973)
TANULMÁNYOK - Buzinkay Géza: Felsőoktatási politika Magyarországon a neoabszolutizmus korában, 1849-1860.
/zoZoíí e szigor a világ elől elhalt barátok s apáczák irányában sem alkalmaztatott ; — minden kitelhetőleg fogunk igyekezni a megrögzött visszaélések kiirtását czélozó javaslatok előterjesztésében ; de e közben apostoli királyunk s hazánk választhatlanul egyített szent érdeke iránt tartozó kötelességünk s a birodalom nagy testéhez tartozó egyes népek nemzetiségét biztosító marczius 4-iki alkotmány jótékonyságánál fogva, imádott fejedelmünk s szeretett hazánkhoz örökre hű magyarok vagyunk." 83 A mélységesen lesújtó képből ragadjuk ki most pusztán az adatokat! Az orvosi kar 13 intézetének és klinikájának összesen 12 tanár állt az élén (Stockinger a sebészi eszköztár és a sebészi kóroda vezetője is volt.) Közülük 9 volt nyilvános rendes tanár (Csausz, Reisinger, Schordann, Sangaletti, Tognio, Sauer, Gabhardt, Birly, Zlamál), 1 rendkívüli (Stockinger) és 2 volt ideiglenes tanár (Gerenday és Lippay). A továbbiakban 1 másodtanár (Szabó Alajos) 11 segéd, 0 ápoló és ápolónő, 1 bába, és 7 szolga, napszámos, ill. kertész tette ki a személyzetet, az összesen 38 főt. Kísérletek a pesti egyetem fejlesztésére A pesti egyetem helyzetének javítására csak igen lassan és hiányosan került sor, pedig elég sűrűn megjelentek a bécsi lapokban, így például a Wiener Medizinische Wochenschriftben is, panaszos írások, nemegyszer pesti levelezők tollából. 84 Az orvoskar helyzetének megvizsgálására 1851 júliusában Pestre utazott Well és Güntner, a Vallás- és Közoktatásügyi, illetve a Belügyminisztérium tanácsosa. A Minisztériumnak igen alapos, közel ötvenoldalas jelentésben számoltak be tárgyalásaik és felmérésük eredményéről. Mellékelték az állatorvosi intézet helyiségigényeiről és helyzetéről 1851. július 7-én Zlamál Vilmos által készített feljegyzést. A teljes anyagot 1851. október 19-én nyújtották be, de csak 1852 májusában kezdődött meg a hivatalos ügyintézés. 85 Figyelembe véve a bürokratikus ügyintézés lassúságát, feltehetőleg ennek a kivizsgálásnak is szerepe volt abban, hogy 1857-ben Thun személyesen is megtekintse az orvosi kar intézményeit, majd pedig hogy 1858-ban lehetségessé váljon a helyiséggondok legalább részleges enyhítése. A lassan javuló állapotok jellemzésére elég példaként csak annyit megemlítenünk, hogy a szemészeti kórteremben a többi beteg között operáltak, oda vitték be a hallgatókat is. Maga a kórterem is mindössze 7—8 beteg befogadására volt képes. Csak az 1853/54-es tanévben sikerült a helyzetet megoldani egy 18—20 83 MH 1849. 6. (nov. 21.), 8. (nov. 23.) 32., 43 — 44.: A magyar királyi tudományegyetem. IV. A cikksorozat szerzője Palugyay Imre. Ezt valószínűsíti az — y jelzés, de mindenekelőtt az, hogy a tanulmányi bizottság tagja volt és alapvető statisztikai művében a pesti egyetemre vonatkozólag ugyanezt a szöveget közölte (Magyarország történeti, földiratí s állami legújabb leírása. I. Pest, 1852. 407 — 410.). 84 L, részletesebben Győry i. m. 510—513. 85 OL D 4, 80. 209 — 244. így módosításra szorul a szakirodalomnak az a korábbi megállapítása, hogy mindössze tárgyalásokat folytattak a kar tanáraival, s útjuk teljességgel eredménytelen maradt. Vö. Győry i. m. 510.
