Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 69-70. (Budapest, 1973)
TANULMÁNYOK - Buzinkay Géza: Felsőoktatási politika Magyarországon a neoabszolutizmus korában, 1849-1860.
haladta volna a többi egyetemet. Erről azonban nemcsak szó sem volt, de éppen bécsi lapok cikkeztek az egész évtizeden keresztül a pesti intézmények elmaradottságáról. Tették ezt akkor, amikor a pesti egyetemet kézikasszájától is szinte teljesen megfosztották. 1856-ig évi 30 000 forintból gazdálkodhatott, ettől kezdve mindössze 4000 forint maradt. 1854. január 4-én közölte az állami könyvelőség, hogy a pest-budai helytartósági alelnöknek jelentést kell készíteni az egyetemi kézikasszával történő elszámolás céljából. Augusz 1855. november 22én készítette el, s rendeletileg köteleztetett, hogy átadja a gyűjteményi kasszának (k. k. Sammlungscassa). 82/a Ettől kezdve tehát az egyetem saját vagyona valóban teljesen formális dologgá vált. A pesti egyetem állapota a szabadságharc után A szabadságharc leverését követően 1849. november 8-án kezdődött meg az oktatás. 82/b Az egyetem helyzetéről, ezen belül az orvosi kar viszonyairól — mint már említettük —, igen részletes ismertetést közölt a Magyar Hírlap november végén. Mint a szabadságharc utáni pillanatképet, érdemes teljes egészében idéznünk. „Az orvosi kar tanulmányai körébe tartozó egyetemi intézetek évek hosszú során foglalkoztatták az illetők — sőt kormányszékeknek figyelmét, a nélkül még is : hogy a közbenjött intézkedések akár terjedelem, akár belérték avagy ezektől feltételezett haszonvehetőség tekintetében a németországi alsóbb rendű egyetemek rokonnemű intézeteivel összehasonlítathatnának. A forradalmi események, az ezek közbeni kormány önkénytes rendelkezései, s a folytonos katonászállásolások mindinkább pitoyable állapotba sülyesztették a kérdéses intézeteket. — De lássuk a m. k. t. egyetem tulajdonához tartozó azon egyes épületeket, melyekben az orvosi kar érintett intézetei helyezvék. A) a belvárosi „hatvani"- és „újvilág"-utczák szögletén 591. szám alatt- egy részben még fel nem épített kétemeletü házban. a) az elméleti orvosi tan előadásaihoz tartozó valamennyi egyes intézetek, s tanteremek a füvészeti kivételével. b) öt rendbeli koróda, a gyakorlati tudományok számára, cy öt koródái segéd laka. d) bábák, szakács, szolgák, s házmester laka. e) az orvosi kar ülési teremé. B) A józsefvárosi „statio"-utczában 300. szám alatti házban az állatgyógytani intézet létezik. E ház nem tulajdona az egyetemnek, hanem csak 1300 pft évi bér mellett bírja azt, és pedig 1840-ik év óta 15 évre. Tekintve a háznak kellő czélra épen meg nem felelő hibás szerkezetét s udvarának felette szűk voltát, csak sajnálni kell a legszerencsétlenebb választást, s azon körülményt: miszerint a haszonbéri szerződés még hat évig tart. 82 / a OL D 4, 81. 129-147. 82 / b Berzeviczy Albert : Az absolutizmus kora Magyarországon. I. köt. Bp. 1922. 140.
