Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 69-70. (Budapest, 1973)

TANULMÁNYOK - Buzinkay Géza: Felsőoktatási politika Magyarországon a neoabszolutizmus korában, 1849-1860.

Markusovszky végül, értékelve a teljes tervezetet, rátapintott nemcsak annak, hanem egész orvosképzésünknek legfőbb gyengéjére, amelynek megoldása érdekében a Thun-kormányzat sem tett hathatós lépéseket. „Az új szigorlati terv — írta — az orvosi tudomány jelen állásának s az élet igényeinek megfelel, s az orvosi hivatás és tekintély emelésére és szilárdítására van számítva ; de merő ámítás és szemfényvesztés maradna, ha a tanmódszer és a taneszközök annak kívánalmai és céljaihoz illőleg gyökeres reform és javításnak nem vetetnének alá .. . Az új szigorlati terv szabad új tanrendszert és taneszközöket igényel; ezek létesíthetése pedig nagyobb, célszerűen fölállított épületet — koródákat és kórházat, múzeumokat, műtő- és boncz-gyakorlati termeket, éptani műhelyt sat. — meg új tudományos képességeket, tanárokat és magán tanítókat ; a tanárok számára pedig illő jutalmat kíván, hogy hivatásuknak, a tudomány és oktatásnak szentelhessék minden erejöket."

n Az orvosképzés szükséges és gyökeres reformjáról szólva, Markusovszky volt az, aki — jelen ismereteink szerint — elsőként és legtömörebben foglalta össze a korszerű orvostudomány ismérveit, összefoglalva mintegy a pesti orvosi iskola törekvéseit is. „Korunkban — írta — az orvosi tekintély csak az ép és kórós életfolyamatok szabatos tudománya alapján emelkedhetik ; a szoros értelemben vett gyógyászat ezeknek jelenleg csak egyszerű következménye, holott annakelőtte . .. első helyen állt, annál inkább, minthogy kórisme nem is létezett. Észszerű orvos most hírnevét mindenekelőtt fektetni fogja : biztos és határozott kórismére ; az élettörvényei szerint szükségképen lefutó kórfolyamat minél szabatosb előadására ; a gyógyulás föltételeinek világos megalapítására, s a mindezekből eredő jóslat, nyegleség nélküli, tételére."^ A körültekintő, gyökeres reformnak, sőt még a tárgyi feltételek megteremtésének sem volt meg lehetősége a pesti egyetem adott gazdasági viszonyai és a Thun-kormányzat által teremtett körülmények között. A REFORMOK TÁRGYA: A PESTI EGYETEM A pesti egyetem any agi-gazdasági viszonyai A pesti egyetem, mely 1851-ben, hallgatóinak létszámát tekintve, még csupán az ötödik volt a birodalomban, az évtized közepére már a harmadik helyet foglalta el mind a növendékek, mind a tanárok létszámát tekintve.

81 Az összes egye79 Markusovszky i. m. 106—107. 80 Markusovszky, i. m. OH 1858. 5. 69. 81 Adalék a pesti tudomány egyetem statistikai rajzához. K. Pesti Napló (a továbbiakban: PN) 1855. 78., 79., 83., 90., 92. (szept. 24., 25., 29., okt. 8., 10.); Kőnek i. m. 462.