Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 69-70. (Budapest, 1973)

TANULMÁNYOK - Buzinkay Géza: Felsőoktatási politika Magyarországon a neoabszolutizmus korában, 1849-1860.

Bach-korszak az egyetemi oktatás nyelveként is a németet kívánta előtérbe helyezni. 1849. november 28-án Geringer leirattal fordult a pesti egyetemhez, amelyben táblázatos kimutatást kért az egyes tárgyak oktatási nyelvéről — visszamenőleg is. December 1-én Babarczy újabb leiratot intézett az egyetemhez. Kifogásolta, hogy a Jogi Karon majdnem az összes, a bölcsészeién pedig minden főtárgy előadása magyarul folyik. A nemzetiségek érdekeire hivatkozva (amint az „alapelvek" is tette) — a német nyelv teljes bevezetését követelte. Arra az esetre, ha ez azonnal nem lenne megvalósítható — írta —, a magyar nyelvvel legalább párhuzamosan be kell vezetni a németet.

31 Szentpétery hívta fel a figyelmet, hogy Thun a németesítő intézkedésekben esetleg „ártatlannak" tűnhet, hiszen ezek nagy része még az előtt született, hogy a pesti egyetemet a Minisztérium felügyelete alá rendelték volna. A látszat tehát lehet az is, hogy az országos hatóságok — a közigazgatási és politikai intézkedésekkel egy kalap alá vonva az oktatásügyet — szolgálták a németesítő irányvonalat, s Thun már mint reformátor és a hasznos intézkedések meghozója lépett fel. Thun tevékenységéről azonban csak igen felületes lehet az ilyen benyomás.

32 Az „alapelvek", bár Geringer aláírásával adatott ki, de kísérő levele nyíltan megmondta, hogy „a vallás és nyilvános közoktatásügyi minister ur folyó évi October 9-dikén kelt 1-ső szám alatt kelt kibocsátványa"'.

33 A rendelet 8. paragrafusa, mely a nyelvi és nemzetiségi kérdéseket tárgyalja, bár még liberális hangnemben szólt, mégis az egyetemek esetében már előrevetette a későbbi nyelvi rendelkezések árnyát. „Az egyetemeknek — mondta — a nemzetiségek ápolása annyiban feladatuk, a mennyiben azok segélyével a tudományos képződés, mely minden másnemű képződésekre visszahatással bír, mindenik nemzeti nyelven is ápolandó. De a menynyiben az egyetemek első föltétele a tudományosság, az egyetemi tanárok alkalmazásánál mindenhol a nemzetiségek szükséglete mellett a tudomány szükségletének is tekintetbe kell vétetnie. Mindkettőt gyakran csak több oktatási nyelv használata által lehet elérni, minek egyetemeknél rendszerint semmi akadály ellent nem áll.

t>3i A későbbi, és egyre inkább a német nyelv egyeduralma mellett pálcát törő rendeletek szintén Thun által adattak ki, s csak a közzététel feladata hárult az országos politikai hatóságokra. Haynau 1849. október 24-én kiadott rendeletének 13. paragrafusa a hivatalos ügyintézési nyelvül a németet rendelte el.

35 Majd erre hivatkozva, december 26án Geringer leirattal fordult az egyetemi tanácshoz és felszólította, hogy ügyiratait azontúl németül készítse. Az egyetemi tanács 1850. március 3-i határozata azonban inkább a latint hozta ismét vissza, e nyelven készültek ettől kezdve a jegyzőkönyvek is. Az 1853-ban Bécsben járt egyetemi küldöttséggel aztán a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban közölték, hogy az egységesség ked:il Szentpétery i. m. 389-390. 32 Szentpétery i. m. 388-389. 33 MH 1849. 6. (nov. 21.) 26. 34 Uo. 35 Gyűjteménye a Magyarország számára kibocsátott... legfelsőbb Manifestumok és Szózatoknak... Buda, 1849. II. köt. 189-190.