Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 69-70. (Budapest, 1973)

TANULMÁNYOK - Buzinkay Géza: Felsőoktatási politika Magyarországon a neoabszolutizmus korában, 1849-1860.

Bach-korszak az egyetemi oktatás nyelveként is a németet kívánta előtérbe he­lyezni. 1849. november 28-án Geringer leirattal fordult a pesti egyetemhez, amelyben táblázatos kimutatást kért az egyes tárgyak oktatási nyelvéről — vissza­menőleg is. December 1-én Babarczy újabb leiratot intézett az egyetemhez. Kifogásolta, hogy a Jogi Karon majdnem az összes, a bölcsészeién pedig minden főtárgy előadása magyarul folyik. A nemzetiségek érdekeire hivatkozva (amint az „alapelvek" is tette) — a német nyelv teljes bevezetését követelte. Arra az esetre, ha ez azonnal nem lenne megvalósítható — írta —, a magyar nyelvvel legalább párhuzamosan be kell vezetni a németet. 31 Szentpétery hívta fel a figyelmet, hogy Thun a németesítő intézkedésekben esetleg „ártatlannak" tűnhet, hiszen ezek nagy része még az előtt született, hogy a pesti egyetemet a Minisztérium felügyelete alá rendelték volna. A látszat tehát lehet az is, hogy az országos hatóságok — a közigazgatási és politikai intézkedé­sekkel egy kalap alá vonva az oktatásügyet — szolgálták a németesítő irányvona­lat, s Thun már mint reformátor és a hasznos intézkedések meghozója lépett fel. Thun tevékenységéről azonban csak igen felületes lehet az ilyen benyomás. 32 Az „alapelvek", bár Geringer aláírásával adatott ki, de kísérő levele nyíltan meg­mondta, hogy „a vallás és nyilvános közoktatásügyi minister ur folyó évi October 9-dikén kelt 1-ső szám alatt kelt kibocsátványa"'. 33 A rendelet 8. paragrafusa, mely a nyelvi és nemzetiségi kérdéseket tárgyalja, bár még liberális hangnemben szólt, mégis az egyetemek esetében már előrevetette a későbbi nyelvi rendelkezések árnyát. „Az egyetemeknek — mondta — a nemzetiségek ápolása annyiban felada­tuk, a mennyiben azok segélyével a tudományos képződés, mely minden másnemű képződésekre visszahatással bír, mindenik nemzeti nyelven is ápolandó. De a meny­nyiben az egyetemek első föltétele a tudományosság, az egyetemi tanárok alkalma­zásánál mindenhol a nemzetiségek szükséglete mellett a tudomány szükségletének is tekintetbe kell vétetnie. Mindkettőt gyakran csak több oktatási nyelv használata által lehet elérni, minek egyetemeknél rendszerint semmi akadály ellent nem áll. t>3i A későbbi, és egyre inkább a német nyelv egyeduralma mellett pálcát törő rendeletek szintén Thun által adattak ki, s csak a közzététel feladata hárult az országos politikai hatóságokra. Haynau 1849. október 24-én kiadott rendeletének 13. paragrafusa a hivatalos ügyintézési nyelvül a németet rendelte el. 35 Majd erre hivatkozva, december 26­án Geringer leirattal fordult az egyetemi tanácshoz és felszólította, hogy ügyira­tait azontúl németül készítse. Az egyetemi tanács 1850. március 3-i határozata azonban inkább a latint hozta ismét vissza, e nyelven készültek ettől kezdve a jegyzőkönyvek is. Az 1853-ban Bécsben járt egyetemi küldöttséggel aztán a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban közölték, hogy az egységesség ked­:il Szentpétery i. m. 389-390. 32 Szentpétery i. m. 388-389. 33 MH 1849. 6. (nov. 21.) 26. 34 Uo. 35 Gyűjteménye a Magyarország számára kibocsátott... legfelsőbb Manifestumok és Szózatoknak... Buda, 1849. II. köt. 189-190.

Next

/
Thumbnails
Contents