Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 69-70. (Budapest, 1973)
TANULMÁNYOK - Dávid Zoltán: Az 1738. évi pestisjárvány pusztítása
A következő megye meglehetősen távol esik az eddigi pestises területektől: 1739. február 6-án Nyitra megyéből jelentettek 5 vagy 6 halottat. 10 * 1 A járvány középpontja Nyitra, Galgócz és Lipótvár volt, ahol a rendszeresen küldött jelentések szerint május hónaptól egyre több volt az áldozatok száma, így Nyitra városában június 6-ig 150 embert temettek el. Június 13-án Tormos, Ivánka, Lehota és Érsekújvár, június 20-án Surány, július 5-én Sempte fertőződött. Rövidesen megjelent a járvány Szentpéter, Űjvároska, Teplicz, Emőke helységekben is. Augusztus 1-én Galgócz városából az alispán 600 július hónapban meghalt személyről számolt be. Kissé biztatóbb volt a helyzet augusztus közepén, mert ekkor Érsekújvár, Surány és Lehota lakói a jelentések szerint már egészségesek, nem volt megbetegedés Tepliczen és Űjvároska mezővárosban sem. Egy szeptember közepén készült jelentésből az derült ki, hogy a helységek nagy részében nem volt magas a halottak száma. Eszerint Ivánka községben májusban 7, júniusban 8, júliusban 11, összesen 26, Nagy Lapásban júniusban 4, júliusban 11, augusztusban 3, összesen 18, Nagy Emőkén júliusban 9, augusztusban 1, összesen 10, Lehotán kitörésétől kezdve összesen 20, Dicskén augusztus végéig 81, Bélád pusztán 18 személy halt meg. Nagyobb a pusztulás egy szeptember 19-i jelentés szerint Szentpéteren, ahol 120 személy, Semptén, ahol szeptember 29-ig 117 személy halt meg. Nyitra városában a halottak megoszlása szeptember 29-ig a következőképpen alakult: Május hónapban meghalt gyerek (parvi) 47, felnőtt (adulti) 72 Június hónapban meghalt gyerek (parvi) 56, felnőtt (adulti) 113 Július hónapban meghalt gyerek (parvi) 67, felnőtt (adulti) 181 Augusztus hónapban meghalt gyerek (parvi) 67, felnőtt (adulti) 135 Szeptember 15-ig meghalt gyerek (parvi) 38, felnőtt (adulti) 68 Összesen szeptember lo-ig 275 569 Ezek szerint Nyitra városában szeptember 15-ig összesen 844 ember halt meg. (Párucza előváros nélkül, ahol 153 volt az áldozatok száma.) A helytartótanácsnak küldött jelentések további részadatainak felsorolását mellőzve az októberi helyzetet vizsgáltuk meg ismét közelebbről. Ekkor ugyanis újabb, eddig nem említett helységek (Farkasd, Negyed) tűntek elő, jelezve a járvány felélénkülését és terjedésének irányát. Ugyanakkor szórványosan a már korábbról ismert helységekben is fordultak elő újabb pestis megbetegedések. Mindazonáltal ezekből az 1739. év végéig egymásután következő jelentésekből sem bontakozott ki olyan nagy arányú pusztulás, mint aminőt országos összesítésünk a megyében kimutatott. Valószínű, hogy ezúttal az országos összesítésbe csúszott be hiba, és ez indokolta, hogy a megye veszteségeit az ott közölt 41 530 főnél jelentősen alacsonyabban 11 000 főre becsültük. Szabolcs megyéről is fennmaradt a halottak helységenkénti összefoglaló kimutatása. 105 Miután a pestis csaknem 10 000 személyt ragadott el, a megye vesz104 A. S. Nyitra megyei jelentések. 105 Károlyi cs. lt. Pestisre vonatkozó iratok: Szabolcs megye.
