Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 69-70. (Budapest, 1973)
TANULMÁNYOK - Dávid Zoltán: Az 1738. évi pestisjárvány pusztítása
10. táblázat folytatása Szent Job ............ 132 Telki >............ 88 Székelyhíd ......... , 691 ...... 62 Székelytelek* ......... 221 Vajda ............. 121 94 Valán ........ ............. 13 Szurdok ............ 45 Várad Olaszi .. ...... 351 Tarján .............. 97 Vásárhely ............. .. 154 Tárkány 164 Vircsalog ............ 9 Telegd ............... 104 Vizes Gyán ... 238 Telkest .............. 13 Összesen : 12 464 adatokat 94 ). Ezért látszott indokoltnak az országos összeírás jelentős kiegészítése. A fertőzött helységek nagy száma és a szomszédos megyék veszteségeinek figyelembevétele alapján a pestisben meghaltak számát durva becsléssel 5000 főben határoztuk meg. Bihar megye az 1738—43. évi pestisjárvány alkalmával rendkívül súlyos veszteségeket szenvedett. Az országos összesítésben Debrecen város adataival együtt a halálozások abszolút száma (a minden valószínűség szerint téves Nyitra megyei adatokat figyelmen kívül hagyva) messze a legmagasabb: a megye területén 32 700, Debrecen 8645, összesen 41 345 személy esett a pestis áldozatául. A megye levéltárában több példányban is fennmaradt eredeti összeírások szerint még ez a szám is némi kiegészítésre szorul. Az elhaltakat helységenként legnagyobbrészt név szerint föltüntető értékes forrásanyag szerint 1738—1740-ben 11 889 féífi és 10 547 nő, összesen tehát 22 436 ember, 1742—43-ban 12 464, a járvány egész tartama alatt tehát 34 900 személy halt meg pestisben. Táblázatunkban ezeknek a köteteknek alapján közöljük a helységenként pestisben meghaltak számát, külön az 1738—40 és külön az 1742—43. évben föltüntetettekét az összeírások eredeti sorrendje szerint 95 (1. 9—10. tábla). Az adatokból kiviláglik, hogy Bihar megye egyes helységeiben a pestis katasztrofális pusztulást okozott. Az ezer főn felüli veszteséget szenvedő Nagyszalonta mellett. 18 helységben volt 500-nál több halott és még nagyobb a száz feletti veszteséggel szereplő helységek száma. Más megyékkel összehasonlítva ez meghökkentően sok és ez esetben a „megtizedelés" kifejezés sem fedi a pusztulás igazi méretei*'. Még szembeötlőbb a veszteségek nagysága, ha a pestisben meghaltaknak a helységek lakosságához viszonyított arányát vizsgáljuk. Miután egykorú népességi adatokkal nem rendelkezünk, a pestis pusztításának nagyságrendjét az első népszámlálás adataival szemléltetjük. Ez az összehasonlítás természetesen csak bizo94 Lehoczky id. mű. II. 167. - Szerinte Munkácson 1742. VII. 27-XI. 9-ig dühöngött a pestis és a vész elmúltával csupán 694 ember maradt életben. A halottak számát azonban nem közölte. Beregszászon 300-nál többen, Váriban 200-nál több ember halt meg adatai szerint. 95 Az adatokat közreadtam: Az 1738/43. évi pestis pusztítása Bihar megyében. A Déry Múzeum Évkönyve 1969/70. Debrecen, 1972. 181-200.
