Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 69-70. (Budapest, 1973)

TANULMÁNYOK - Dávid Zoltán: Az 1738. évi pestisjárvány pusztítása

lakói is, ahol július 4-ig 3 halott nevét közölték. Július 10-én a megye jelenti, hogy e két helységen kívül valamennyi többi település „immúnis". Július 16-án Zselizt sorolták harmadikként a pestissel fertőzött helyek közé és szeptember 15-ig sorozatosan csak ez a 3 helység szerepelt a jelentésekben, további számszerű adatok nélkül, csak a községek fertőzöttségét említve meg. Szeptember 24-én a ragály átterjedt Kis Herestény falura is, ettől kezdve december végéig e négy helységből jelentették a pestis garázdálkodását. Mindez arra enged következtetni, hogy a járványt e megyében sikerült megfékezni. Az országos összesítésben mindössze 17 halottal szerepel és bár ennél többet számszerűen a heti jelentések sem mutattak ki, valószínű, hogy ez az adat némi kiegészítésre szorul. Az azonban erős túlzás, hogy Bars megye népességét a járvány megtizedelte, mint ahogy azt egy kétes értékű irodalmi utalás alapján Magyary-Kossa írta.

ss Az országos összesítés és a jelentések egybevágó adatai szerint a járvány Barsban nem okozott nagyobb veszteséget. Annál nagyobb pusztítást vitt végbe a pestis az ekkor még alacsony népességű Békés megyében. Egy eredeti kimutatás 6596 pestisben elhunytat tüntetett fel. A megye népessége 1785-ben 68 360 lélek volt

89 és számításunk szerint 1738ban nem haladta meg a 25—26 000 főt. így a pestis okozta veszteség Békésben volt országszerte a legmagasabb, a halálozások aránya elérte a 25 százalékot. A megye 17 helységében a halottak száma az eredeti kimutatás sorrendjében és csoportosításában a következőképpen alakult*"

1 (1. 7. tábla). A pestis Békés megyében igen szeszélyesen szedte áldozatait. Abban ugyan következetes volt, hogy itt is elsősorban a mezővárosok népességét apasztotta meg, de a helységek veszteségeinek nagysága közt már jelentős eltérések tapasztalhatók. Meglepő az is, hogy ezek az egymástól nem messze fekvő helységek mennyire különböző időpontban váltak a ragály színterévé. Csaba, Gyula még 1738 nyarán, Vári, Öcsöd, Szarvas és Füzesgyarmat ősszel vagy inkább télen fertőződött, Békés és Szeghalom viszont csak 1739 szeptemberében, Kőrösladány október 15-én, Szarvas pedig november végén lett pestises. A II. Józsefféle népszámlálásban szereplő településekből csak Kétegyháza, Komlós és Orosháza nem szerepel a pestis sújtotta helységek között. Közülük Orosháza ebben az időpontban települt, a másik kettő még később keletkezett. Valójában tehát egyetlen helység sem maradt mentes a járványtól. A pusztulás arányának meghatározásánál nehézséget okoz, hogy a század folyamán változatlan erővel folyó telepítések miatt a helységek népessége nem azonos ütemben nőtt. Ezért az 1785. évi lélekszámok nem vetíthetők vissza a pestis pusztításának évére. Mégis szembetűnő, hogy egyik-másik helységben a halottak száma mennyivel jelentősebb a későbbi népességszámhoz viszonyítva, mint másutt. A legnagyobb pusztulás (20—30 százalék között) Füzesgyarmaton, Szeghalmon, Gyulán, Váriban, Dobozon, Tárcsán tapasztalható, ugyanakkor a 8 Magyary-Kossa id. mű. IV. k. 119.1. — (Haiczl id. mű. alapján.) 9 Az első magyarországi népszámlálás. (Szerk. Danyi D. —Dávid Z.) Bp. 1960. — Valamennyi korábban vagy később közölt 1785. évi adatot e kötet alapján idéztük. 0 Károlyi cs. lt. Pestisre vonatkozó iratok: Megyei összesítések.