Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 66-68. (Budapest, 1973)

TANULMÁNYOK - Székely Sándor: Az 1876-os közegészségügyi törvény előkészítéséről (angol nyelven)

much about the position of Hungarian health, whose backwardness was merely one sign of the general social backwardness of the country. The aim of the law had been to see something happen. But practically nothing happened. In fact only the great-grandchildren started to implement the law —and they were truly able to do so after the liberation of Hungary. This country has not only advanced intellectually and materially at an unprecedented rate, since the war, but it has also started to build socialism, thus providing the basic social preconditions missing in the past for the realization of Act XIV. of 1876. Kornél Chyzer's prophetic foresight evidently was not infallible. Összefoglalás A közegészségügy rendezéséről szóló 1876. XIV. tc. életbe lépéséig hazánk első átfogó egészségügyi törvénye a Mária Terézia által 1770-ben kiadott Generale Normativum de re Sanitatis rendelet volt. 1848. március 15-e után napirendre került a közegészségügy rendezése is. Az orvosdoktori és orvosi tanári testület a budapesti egyetem orvosi karának professzoraiból és néhány tekintélyes gyakorló orvosból álló választmányt küldött ki egy törvényjavaslat kidolgozására. A Választmány áprilisban kidolgozta Az álladalmi közegészségi és orvosi ügy rendezéséről c. javaslatát, amelyet felterjesztett a kormányhoz. A kormány a javaslatot elfogadta, és egészségügyi osztályt szervezett Stáhly Ignác vezetésével a földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztériumban. A szabadságharc megkezdődése miatt a javaslat megvalósítására nem kerülhetett sor, a Bach-rendszer pedig minden, a független magyar kormány által hozott rendeletet hatályon kívül helyezett. Már az 1848. évi Javaslat... is nem kis mértékben a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Vándorgyűléseinek eredménye volt. Az 1863. évi pesti Vándorgyűlésen a szakosztály bizottságot jelölt ki egy közegészségügyi törvényjavaslat elkészítésére. A tervezetet a pozsonyi nagygyűlésen fogadták el, majd a kormányhoz továbbították, válasz azonban nem érkezett rá. 1868. június 4-én a kormány felállította az Országos Közegészségügyi Tanácsot, amely a közegészségügyi törvény előkészítésével 1869-ben kezdett foglalkozni, 1870 májusában már be is nyújtotta Törvényjavaslat az államorvosi közegek országos szervezéséről c. javaslatát. A javaslatban foglaltakat végül is az 187fi. XIV. tc.-be építették. Fodor József nyugat-európai tanulmányútját már a magyar közegészségügyi törvény előkészítésének jegyében végezte, hazatérve tevékeny részt vállalt az 1876, XIV. tc. előkészítésében. Angliai tanulmányútjának tapasztalatait az 1873-ban megjelent Közegészségügy Angolországban tekintettel az orvosügyre, orvosi rendészetre és törvényszéki orvosügyre, valamint a hazai viszonyokra c. munkájában foglalta össze, amelyet az MTA nagydíjjal tüntetett ki. 1873 októberében az Országos Közegészségügyi Tanács egészségügyi törvényjavaslatot szerkesztett. A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók változatlan érdeklődéssel kísérték a törvény előkészítését, és az Országos Közegészségügyi Tanács javaslatát fogadták el vitaalapnak, de 1875-ben elkészítettek „ellenjavaslatukat" is, amit 1876 januárjában elküldtek az országgyűlésnek. Akkor azonban a „hivatalos" 1876. XIV. tc.-et a szakbizottság már letárgyalta és jóváhagyta. (A magyar nyelvű kézirat a kutatók rendelkezésére áll a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum és Levéltár adattárában, a 359—73. ltsz.-on.)