Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 66-68. (Budapest, 1973)

TANULMÁNYOK - Regöly-Mérei Gyula: A középkori és régi magyar egyetemek, különös tekintettel a budapesti orvosi kar jelentőségére a tudománytörténetben (angol nyelven)

First he described the structure of the bundles of the sympathie nerve (1882-84), then he carried out fundamental investigations on the development of the accessory sinuses of the nose (Nasenhöhle und die Nebenhöhlen, 1893, in English 1894). After his death the Royal College of Surgeons got hold of his accessory nasal sinus collection, but it was destroyed by an air-raid during the second world war. * The span of two hundred years from the perspective of history is not a long period. But by right of the results achieved in the fields of scientific investigations, teaching and medical attendance it seems to be enough to assure a worthy place to the Budapest Medical Faculty in the international scientific life and at the same time among the universities of significance. For all the results of the theoretical and clinical branches of medicine serve but one common aim not inaptly expressed by János Bókay's sentence written and still to be seen on the wall of the lecture-room of the Clinic of Pediatry No. I (Budapest) : "Salus aegroti suprema lex esto". In the festive hours of the bicentenary our Alma Mater was saluted not only by us, the former students of the Faculty of Medicine of Budapest, but also numerous universities and institutions turned to the Budapest University of Medicine, successor of the Faculty of Medicine, to say the words of felicitations together with us: "Vivat, crescat et floreat ad multos annos!" összefoglalás A közlemény önálló kutatások alapján előbb a középkori magyar oktatás kérdésével foglalkozik, így a veszprémi stúdium generale, az esztergomi káptalani iskola, a Sigmundea, a pécsi egyetem és az Academia Istropolitana kérdésével. Ezen bevezetés után a tanulmány felvázolja a török hódoltság hatását a magyar orvosképzésre és egészségügyre, az egri orvosi iskola létrejöttének, majd a nagyszombati egyetem, ill. orvoskara alapításának körülményeit. Bécsi és hazai levéltári kutatások alapján beható képet ad az Orvoskar fejlődéséről, a budai és a pesti átköltöztetések körülményeiről és okairól, az Orvoskar tanítási módjáról, az orvosképzésről és a megvalósított célkitűzésekről. Ujabb adatokat ismertet az ún. haladó szárny működéséről. További fejezetben részletesen ismerteti a 200 év folyamán elért fontosabb tudományos eredményeket, ezek nemzetközi tudománytörténeti hatását, és ezáltal részletes áttekintést ad az Orvoskaron működött tanárok és orvosok ilyen irányú munkásságáról is. A tanulmány az Orvoskar, ill. a Semmelweis Orvostudományi Egyetem 200 éves jubileuma (1969) alkalmával készült, amely alkalomra Közleményeink 51 —53 (1969). és 57—59 (1971). kötetei jelentek meg.