Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 66-68. (Budapest, 1973)
KRÓNIKA
zeum, Könyvtár és Levéltár. Beszámolt arról, hogy a Múzeum épületéből elköltözött MOTESZ titkársági szobák helyén lehetőség nyílt időszakos kiállítások megnyitására. A budapesti Európai Szemészkongresszus alkalmából itt nyílhatott meg egy szemészettörténeti kiállítás, ezt követően pedig a Magyar patikaedények címmel rendezett időszaki kiállítás. Az intézet egyébként is jelentősen megnövekedett az elmúlt időszakban, elsősorban az újabban hozzácsatolt részlegek (budavári Arany Sas patika, gyógyszerésztörténeti múzeum; Ernyei József Gyógyszerésztörténeti Könyvtár), az intézethez csatolt különgyűjtemények (Vas Megyei Gyógyszerésztörténeti Szakgyűjtemény, Bács-Kiskun Megyei Gyógyszerésztörténeti Szakgyűjtemény, Kresz Géza Mentőmúzeum), a helyi múzeumokkal közösen működtetett soproni, győri patikamúzeum, illetve az előkészítés alatt álló egri és székesfehérvári patikamúzeum. Dr. Antall József ismertette hazai orvostörténeti kutatásaink bázisintézetének felépítését, majd rátért a további feladatokra, elsősorban a pusztuló orvos- és gyógyszerésztörténeti emlékekre hívta fel a figyelmet. A továbbiakban az elmúlt két esztendő sajtó- és könyvkiadási eredményeit ismertette. Az Orvostörténeti Közlemények rendszeres kiadása mellett — amelynek Medical History in Hungary 1972. címmel megjelent Supplementum 6. kötete nemzetközi elismerést váltott ki Londonban — , jelentős eredmény volt, hogy 1971 végén befejeződött Weszprémi István orvosi biográfiájának teljes, négy kötetes, kétnyelvű kiadása, s megjelent két másik monográfia is: Fekete Sándor Tauffer Vilmosról és Ruttkay László Jeszenszky (Jessenius) Jánosról írott műve. Dr. Antall József beszámolt a Társaság tevékenységéről is, kongresszusokon és tudományos ülésszakokon történt részvételéről, a külföldi kapcsolatokról — amelyek a nemzetközi kongresszus előkészítésének idején különös hangsúlyt kapnak —, valamint a jelenlegi, 130 főre rúgó taglétszám szükséges bővítéséről. Beszámolt arról, hogy az orvosírók társasága belépett a Magyar Orvostörténelmi Társaságba. A titkári beszámoló utolsó része a nemzetközi kongresszus előkészítésének egyes kérdéseivel foglalkozott, s felhívta a közgyűlést, hogy Kongresszusi Szervező Bizottságot hívjon életre, A titkári beszámolót követően ismét hozzászólások következtek, melynek során dr. Szabadváry Ferenc docens, az MTESZ Tudománytörténeti Bizottságának titkára fejezte ki elismerését a Társaság tudományos munkásságát illetően, majd dr. Hankiss János főorvos számolt be az orvosírók csoportjának megszervezéséről és munkásságáról. A hozzászólások nagyobb része a nemzetközi kongresszus megrendezésének egyes kérdéseivel foglalkozott. Végül dr. Karasszon Dénes tudományos főmunkatárs, a Társaság pénztárosa ismertette a Társaság gazdálkodását és pénzügyi helyzetét. A közgyűlés a beszámolókat elfogadta, a vezetőség és az elnökség két esztendei működését jóváhagyta. Ezután került sor az új vezetőség és az új tisztségviselők megválasztására. Dr. Zboray Bertalan tudományos kutató, a Jelölő Bizottság elnöke ismertette a jelölés szempontjait és irányelveit. Elsősorban arra mutatott rá, hogy nagy létszámú vezetőséget és több tisztségviselőt jelöltek, amit feltétlenül szükségessé tesz az 1974. évi kongresszus. Súlyt helyeztek a különböző szakmák képviseletének arányaira is. Az új vezetőség GO %-a orvos, 20%-a gyógyszerész és 20%-a
