Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 66-68. (Budapest, 1973)

KRÓNIKA

leti Orvosi Szakbizottságának és a Szakorvosi Vizsgabizottságnak, valamint az ETT vezetőségének. Elnöke volt az Egészségtudományi Bizottságnak, Munkás­ságáért számos kitüntetésben és érdemrendben részesült: Kiváló Orvos (1954), Munkaérdemrend (1955, 1957), Munkaérdemrend arany fokozata (1970), Kos­suth-díj (1959), Felszabadulási emlékérem (1970). Szakmai kitüntetésként tudo­mányos egyesületektől elnyerte a Hőgyes-, Weszprémi-, Markusovszky-, Fodor-, Hetényi- és Semmelweis-emlékérmeket. A Magyar Tudományos Akadémia 1902-ben levelező tagjává választotta. A magyar orvostörténelem ügyének is nagy veszteség Sós professzor halála. A Magyar Orvostörténelmi Társaság vezetőségi tagja volt, rendszeresen tartott orvostörténelmi előadásokat, számos tanulmány, dolgozat megírása fűződött nevéhez- Hőgyes Endre életművének feldolgozása különösen kiemelkedett or­vostörténészi munkásságából. Több dolgozatát folyóiratunk közölte — melynek haláláig szerkesztő bizottsági tagja volt —, s a Semmelweis Orvostörténeti Mú­zeum, Könyvtár és Levéltár tudományos tanácsának tagjaként intézetünk tudo­mányos irányításába is bekapcsolódott. Kiemelkedő orvostörténelmi munkás­ságáért és Alföldy Zoltán professzorral írt Hogyes-monográfiájáért kapta meg a Weszprémi-emlékérmet. B. G. SALACZ PÁL (1897-1971) Általános részvét mellett kísértük utolsó útjára dr. Salacz Pál szülészfőorvost. Tóth István egyik kitűnő tanítványa volt, a Kútvölgyi úti, majd évtizedeken át a Sportkórház szülészeti-nőgyógyászati osztályának vezetője. Mint ilyen, általá­nos elismerésben volt része, és közszeretetnek örvendett. De nemcsak a szülészet­ben fejtett ki jelentős munkásságot: az orvostörténelem számára is maradandót alkotott. Mint a Budapesti Orvosegyesület főtitkára, kiadta az Egyesület év­könyvét, benne 100 éves történetével. Mintaszerű objektivitással ismertette az Egyesület működését, eredményeit. Szerencsés kézzel Korbuly Györgyöt vette maga mellé munkatársnak, s ketten maradandó oszloppal gazdagították a magyar orvostörténelem épületét. Minden okunk megvan, hogy mint orvostörténészek is maradandó hálával és elismeréssel őrizzük meg Salacz Pál emlékét. F. S. FODOR LÓRÁNT (1913-1972) Tragikus hirtelenséggel, autóbaleset következtében hunyt el Fodor Lóránt, az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium Helyiséggazdálkodási Osztályá­nak vezetője. Tanulmányait a Pázmány Péter Tudományegyetem jogi karán végezte, ahol

Next

/
Thumbnails
Contents