Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 66-68. (Budapest, 1973)

SZEMLE KÖNYVEKRŐL - A Source Book in Chemistry. Ed. Leicester, H. M.—Klickstein, H. S. (R Harkó Viola) - Südosteuropa-Bibliographie 1945-1960. Bd. 1-3. (Buzinkay Géza)

irodalom állandó mennyiségi növekedése vastagítja a bibliográfia köteteit, hanem a Südost-Institut is egyre több anyagot képes feldolgozni. (A magyar anyagot tekintve: míg 1945—1960 közti tételeit 49 periodika alapján közli, az 1956— 1960-as időszakban már 191-et dolgoz fel.) Az egyes kötetek a megjelölt idő- és térbeli határok mellett azonos felosztásban és módszerrel közlik anyagukat. Az egész térségre vonatkozó általános és az egyes országokra, területekre vonatkozó speciális irodalom tíz osztályba soroztatik (Általános; Ország; Táj; Nép; Történelem és politika; Nyelv; Irodalom — e kettő az első két kötetben még egy fejezetet alkot — ; Vallás és egyház ; Állam és jog; Gazdaság és társadalom; Szellemi és kulturális élet). A bibliográfia jelentős érdeme, hogy egy helyen, egymás mellett közli az egész világról összegyűjtött, vonatkozó irodalmat. Éppen emiatt persze elképzelhetetlen lenne a teljességre törekvés. A válogatás kérdésességének érzékeltetésére jó példa a magyar orvostörténelem, amely a Szellemi és kulturális élet című osztály tudománytörténeti alfejezetében szerepel. Az első kötetben (1945— 1950) egyetlen mű szerepel, s bár több helyen található az alcímek mellett utalás, ennek ellenére csak véletlenül lehet megtalálni, hogy a néprajzi alfejezet is tartalmaz ilyen jellegű művet. A második kötet (1951—1955) három orvostörténeti munkát tartalmaz, míg a harmadik kötet (1950— 1960) ismét csak kettőt. Ez egyértelműen elégtelen, főleg ha azt nézzük, hogy például a harmadik kötetben találhatók egyike a Weszprémi-kiadás első kötete (azonban nincs feltüntetve sem az, hogy bilingvis kiadás, sem az, hogy csak első kötet), másika pedig az Országos Orvostörténeti Könyvtár Közleményei 17(1900). kötetének egyetlen közleménye (?). A kötetekben például a Semmelweis-irodalom egyetlen darabja sem szerepel. Holott ugyanerre az időszakra vonatkozólag Dörnyei Sándor bibliográfiája 35 tételt tartalmaz, s köztük olyan fontos művek találhatók, mint a „Semmelweisemlékbeszédek 1907—1941", Zoltán Imre dolgozatai és cikkei, a Semmelweis betegségéről és haláláról kialakuló vita első írásai stb. Bibliográfiai leírásai igen jól használhatók, részletezők és pontosak. A szerzői nevek rövidítéseit feloldja, az oldalak, mellékletek stb. számát minden esetben közli; cirill betűs szöveget a nemzetközi átírási szabályzat alapján latin betűs eredeti nyelven közöl ; s ha a cím nem pusztán személynév, szögletes zárójelben a címleírás végén mindig közli a német címfordítást (kivéve angol és francia nyelvű művek, közlemények esetében). Zavaró viszont, hogy a kiadási helyeket — amennyiben német nevük ismert — nem a kiadványon szereplő formában adja meg, hanem német nevén. így aztán egymás mellett szerepel például Pressburg, Kaschau és Liptovsky Mikulás stb., ami nem egyszerűen következetlenség, de adott esetben a művek azonosítását is megnehezíti. Minden egyes rész (ország) előtt a folyóiratok rövidítésjegyzékét találjuk. Az egyes kötetek végén szerzői névmutató helyezkedik el. Tárgymutatója nincsen, ezt a beosztott vezérszavas címek pótolják. Nehézséget okoz ennek módszere, mert előnyei mellett is nehézkes a címekből az első nominativusban álló főnevet megkeresnünk, majd ennek alapján kutatnunk az illető cím után. A mutató viszont csak egy helyen tartalmazza a címeket, s ott is eképpen: Nép, Művelt; Népballadák, Székely; Népnyelv, Magyar stb.