Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 66-68. (Budapest, 1973)

SZEMLE KÖNYVEKRŐL - Weber-Palásthy, Zs.: Ungarische Zahnärzte in der „Wiener Zahnärztlichen Schule" und ihre Bedeutung für die Entwicklung der Zahnheilkunde in Ungarn (Kapronczay Károly)

Ami a klinika vezetését illeti, a zürichi kantoni kormányzat ebben is szerencsés kezű volt, amikor elsőnek Ludwig Willéí hívta meg erre a posztra. Mint pszichiátriai szakképzettségű orvos, kezdettől fogva szakított az elmebetegek elzárásának korábbi módszerével, és bevezette a szabadabb ápolást, valamint a kiterjedt munkaterápiát. így Rheinau mind a bel-, mind a külföldi orvosok számára mintaintézetnek számított. Sajnos, valamivel később a kormányzat szakított azzal az elvvel, hogy az intézet vezetését csak pszichiátriai szakképzettségű orvosokra bízza. A tapasztalatok aztán arra késztették, hogy 1885 óta ismét következetesen keresztülviszi ezt az elvet. Kari Gehry fáradozásai arra irányultak, hogy biztosítsa az ápolószemélyzet kellő kiképzését. A szorosan vett tudományos kutatómunkát kicsinyes gazdasági okok hátráltatták, ám ennek ellenére a nyolc eddigi rheinaui igazgató közül négy volt egyetemi tanár, sőt részben kimagasló szerepet is játszott. Az August Forel és Eugen Bleuler vezette zürichi pszichiátriai iskola itt is hatott, hiszen utóbbinak egyik utolsó tanítványa, Hans Binder állt 1942 és 1964 között az intézet élén, és gyűjtött maga köré — hála emberi és tudományos képességeinek — szép számú fiatal tudósgárdát. Vida Tivadar Weber-Palásthy Zsuzsanna : Ungarische Zahnärte in der „Wiener Zahnärztlichen Schule" und ihre Bedeutung für die Entwicklung der Zahnheilkunde in Ungarn. Köln, Institut für Geschichte der Medizin der Universität zu Köln, 1971. 87 S. A magyar fogászat történetének lényeges fejezete a bécsi egyetemen tevékenykedett magyar fogászok munkásságának értékelése. E témát már sokan feldolgozták, részben kiemelt személyek életének és tudományos tevékenységének összefoglalásán keresztül, részben pedig általános vonatkozásokban követték nyomon a két egyetem fogászati kölcsönhatását. A Kölnben élő magyar születésű Weber-Palásthy Zsuzsanna 1970 decemberében megvédett doktori disszertációjában részletesen tárgyalja a „bécsi fogorvosi iskola" kialakításában jelentős szerepet játszott magyar fogászokat, illetve hatásukat a „pesti fogorvosi iskolára". A feldolgozás bevezetőjében a szerző röviden vázolja a magyar reformkort, valamint a bécsi és a pesti egyetem kapcsolatait, különös tekintettel a fogászat oktatásának egyetemi rangra való emelésére. A magyar vonatkozások szempontjából különös jelentőséggel rendelkezik az olasz származású, de pesti születésű Carabelli György bécsi tevékenysége. Carabelli a bécsi egyetemen a fogászat tárgyköréből tartott rendkívüli előadásain és háromkötetes alapvető könyvén (Handbuch der Zahnheilkunde) keresztül nagyban elősegítette az osztrák és magyar fogászat haladását. Tanítványai pedig mindkét városban iskolát teremtettek. Természetesen ez még nem volt egyenlő az általános orvosképzéssel való egyenjogúsággal. Weber-Palásthy disszertációjában két szempont szerint tárgyalja a magyar fogászokat: először a bécsi egyetemen, másodszor a pesti egyetemen működőket, akik Carabelli hatására harcoltak a fogászat egyetemi oktatásának jogosságáért. A Bécsben élt magyarok (Fröhlich