Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 66-68. (Budapest, 1973)

SZEMLE KÖNYVEKRŐL - Réthly A.: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701 — 1800-ig (T. Pajorin Klára)

temnek, tudományos egyesületnek és kongresszusnak. Jóréazt az ő érdeme, hogy hazánk szemorvosi tudománya világszerte ismertté és megbecsültté vált, ezért a nemzetközi szakkörökben a magyar szemészet „nagykövete"-ként tekintették. Hogy milyen hatással volt ifj. Imre József, a tudós és tanár, az operatőr és orvos a hazai szemészetre, azt az a tény is mutatja, hogy a II. Világháborút követő 2 évtizedben az 5 szemészeti tanszékből négyet az ő tanítványai vezettek. Az első teljes imre-biográfia szerzője ezen a téren is nagy mesterének nyomdokain halad, mert a budapesti II. sz. Egyetemi Szemklinika (Németh Béla) és a Szegedi Egyetemi Szemklinika (Kahán Ágost) tanszékvezetője már Radnóttanítvány. A 35 fényképpel illusztrált remekbe szabott biográfia az Imre-publikációk teljes listájával végződik és méltán sorakozik a világhírnévnek örvendő Akadémiai Kiadó nemzetközi elismerést nyert produktumai közé. Lugossy Gyula Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701 — 1800-ig. Bp. Akadémiai Kiadó, 1970. 622 1. A kötet folytatása a szerző 1962-ben megjelent Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1700-ig című munkájának. Hasonlóan az előzőhöz, időrendben, az egyes évekre lebontva tartalmazza naplókból, levelekből, história domusokból és egyéb írásos dokumentumokból az időjárásra és a természeti eseményekre vonatkozó adatokat, A második részben két ferences rendház és egyes megfigyelők — elsősorban orvosok — naplókivonatait és műszeres megfigyeléseikről szóló feljegyzéseit találjuk. A természettudományok (meteorológia, fenológia, hidrológia, földrajz stb.) és a közlekedéstudomány mellett a komplexitásigényű tudomány- és művelődéstörténet számára is értékes forrást jelenthet e munka. Gyakorló — elsősorban közegészségtannal és bioklimatológiával foglalkozó — orvosokon kívül az orvostörténészek is nagy haszonnal forgathatják. íme néhány kifejezetten az orvostörténetet érdeklő címszó a könyv tárgymutatójából: influenza; pestis; járványok; állat járványok; boszorkányok stb. A könyv Bevezetőjéből megtudjuk, hogy hazánkban a meteorológia úttörői, az első méréseket végzők fizikusok, azaz orvosok voltak. Talán hivatalból is, hiszen Hippokratész óta az orvosok számára nyilvánvaló, hogy az időjárás és a természet eseményei — közvetlenül vagy közvetve — befolyásolják az emberi szervezetet. Méréseiket rendszeresen végezték, azok eredményeit rögzítették. Joggal mondhatjuk tehát, hogy hazánkban a meteorológia tudománya megalapítói orvosok voltak. Első orvosunk, aki időjárási megfigyeléseit latin nyelven feljegyezte, Sopron város egykori főfizikusa, nemes Loew András (1666—1710) volt; feljegyzései Sydenham gyűjteményes munkájában láttak napvilágot. Utóda és e téren követője Gensel János Ádám, bölcseleti és orvosdoktor, aki már higanybarométerrel rendelkezett, és naponta többször is végzett méréseket. Mérési eredményeit a