Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 66-68. (Budapest, 1973)

ADATTÁR - Lesky, Erna: Semmelweis Ignácra vonatkozó iratok a bécsi Egyetemi Levéltárban

Comm. Hist. Arits Med. 66-68. (1973) Erről értesítjük a tanári testületet a 453. sz. e hó 2-i dékáni jelentés elintézéseképpen, amelynek mellékleteit visszazárjuk. 13 darab Bécs, 1850. április 2-án. Thun s. k. A Bécsi Orvosi Kar Tanári Testületének. Zusammenfassung Semmelweis' 1. Gesuch um die Verleihung einer Dozentur (9, II, 1850.) In extenso bei Lesky, Semmelweis, S. 63—64. Mitgeteilt in Kürze bei Benedek, S. 168—169. Hinweis bei Gortvay—

Zoltán, S. 66. A Semmelweis magántanárságával kapcsolatos egyetemi iratok

23 (Bécs, 1850. február—április) Praes. 1850. február 23-án A kollégium egyetért Rokitansky tanár javaslatával, hogy Semmelweis dr, úr holnap 4 órakor megtartja kollokviumát. 1850. febr. 24-i ülés [Margón] Dr. Semmelweis kollokviuma 1850. február 24-én. A testület egyhangúlag elismeri Semmelweis dr.-t teljesen alkalmasnak a magántanárságra. Bartsch tanár különvéleményt mellékel a Semmelweis dr. részéről a fejre fordítás általa alkalmazott módszerével kapcsolatban igényelt újdonságra vonatkozólag, míg a többség elismeri, hogy ez a módszer új. Magas Közoktatásügyi Minisztérium. Semmelweis Ignác dr. úr, az 1. Szülészeti Klinika volt asszisztense, f. év február 9-én kelt kérelmet adott be a tanári testületnek az elméleti szülészetnek tanbabán és hullán történő bemutatásával kapcsolatos docenturájáért, hozzátéve az előírt mellékleteket és ezenkívül több a tárgyra vonatkozó bizonyítványt Klein tanár úrtól, és a m. Tudományos Akadémiától átiratot a kérelmezőnek a gyermekágyi láz okával kapcsolatos kutatására és bizonyítására vonatkozólag. 23 BEOLt. 1849/50:453. - Az ügyet Lesky, Semmelweis 65-66. tárgyalja; Benedek 169 — 170. foglalkozik vele, míg Gortvay—Zoltán 66. utal rá. Lesky arra következtet (67.), hogy itt nincs szó Semmelweis elleni személyes támadásról. Jogi forma szerint ez így van. Klein tanár nyilván tanult annyit az 1849 tavaszán bekövetkezett fejleményekből, hogy okosabbnak tarthatta a nyílt obstrukció helyett az elvi és tárgyi indokokra hivatkozni. Zeissl párhuzamosan tárgyalt habilitációs kérelme jó alkalmul kínálkozott erre.