Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 66-68. (Budapest, 1973)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK — ELŐADÁSOK - Réthly Antal: Patkovich Boldizsár és József tisztiorvosok működése Pécs éghajlatának megismerése érdekében, 1781—1854

Feljegyezte mindig a számottevő csapadékot, és amíg az ő 14 évre terjedő megfigyelései szerint átlagban 95,1 napon hullott egy évben csapadék, addig az egyetemen végzett mérések szerint a XX. század első felében 96,3 volt az 1,0 mm-t elérő vagy azt meghaladó csapadékos napoknak a száma. Ez a feltűnő megegyezés egyúttal bizonyítéka, hogy az éghajlat a csapadék gyakorisága és valószínűleg mennyisége szempontjából is a 140 év alatt nem változott meg. A havas napok számát a most tárgyalt VI. táblázat is magában foglalja, a VIII. táblázatban a téli félév havas napjait külön állítottam egybe: VIII. táblázat PÉCS — PATKOVICH. AZ EGYES TELEK HAVAS NAPJAINAK SZÁMA 1819/20 19 1823/24 8 1827/28 19 1831/32 13 1820/21 9 1824/25 13 1828/29 21 — 1821/22 8 1825/26 10 1829/30 22 — 1822/23 21 1826/27 16 1830/31 20 1819/1832 közép: 15 A Pécsi Egyetem újabb megfigyelései (1901 —50-es) a Magyar Klíma Atlasz [11] adatai szerint a havas napok száma átlagban 20. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy újabban még az a legkisebb hószállingózás, amely éppen hogy eléri a 0,1 mm csapadékot is, havas napnak számít. Patkovich azonban csak a komolyabb — kiadósabb — havazásokat jegyezte fel. Legtöbb, azaz 22 havas nap 1829/30 telén volt, míg a legkevesebb, azaz 8 nap 1821/22. és 1823/24. évek telén volt. Havas napokban leggazdagabb három hónap: 1820 és 1829 januárja, 9—9 nappal — majd 1829 decembere, 8 nappal — volt, de februárban (1829) 7 havas nap volt. A ködös napok száma átlagban 24 volt, legtöbbször észleltek ködöt 1832-ben, és számuk 65 volt, legkevesebbet, azaz 10 napot, 1825-ben. Jellemző a megfigyelések megbízhatóságára, hogy Patkovich feljegyzései szerint decemberben átlagban 7,2 ködös nap és novemberben 4,2 volt. Az egyetemen végzett észlelések ekkor 7,9 és 5,3 közepekkel mindenesetre nagyobb értékek, amelyek megfelelnek az erősen népesedett és iparosodott város levegője fokozottabb szennyeződésének. Patkovich 1819—32 augusztusáig terjedő megfigyelései teljesek, innen kezdve az 1833—35. évek megfigyelései elkallódtak. Ekkor változás állott be az állomás életében. Ritter von Berks es. kir. bányaigazgató vette át az állomás vezetését 1836-tól 1845-ig. Megfigyelései azonban a bécsi Intézet szerint további feldolgozásra alkalmatlanok voltak. Azt, hogy mi lehet az oka, hogy Patkovich a két évtizeden át naponta háromszor végzett megfigyeléseit nem folytathatta, ma már nem tudjuk megállapítani, de valószínűnek tartom, hogy mivel megyei és később városi tiszti főorvos volt, orvosi magánpraxisa is nagyon elfoglalta, és a Bányatelepen biztosítva gondolta a rendszeres észleléseket. Ezzel befejezem a több mint 120 éve megjelent értekezés méltatását, és annak alapján Patkovich meteorológiai működésének első fontosabb szakaszát. Meteorológiai tevékenységében említésre méltó, hogy az 1823—32. évek részletes évi átnézetek egybeállította, és azok a Vándorgyűlések (Pécs, 1845) Munkálataiban [8] meg is jelentek. Észlelési tevékenységet továbbra is folytatott [9],