Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 66-68. (Budapest, 1973)

TANULMÁNYOK - Bugyi Balázs: Az iparegészségügy kezdetei Magyarországon (1928-ig) (angol nyelven)

Hungarian Doctors of Medicine was a permanent exhibition of anti-charlatanry. The Museum perished during the last phase of World War II. Each participant of the Congress was presented a de luxurious copy "De morbis artificum diatriba" in original Latin of Bernardino Ramazzini's, republished on the initiative of Gy. Gortvay, whose merits about medical history and labour hygiene in Hungary stand established for all times; the edition furnished additional proof for the contribution Hungary's industrial health research has made to the universal cause of labour protection. összefoglalás A XIII—

XVII. században Magyarországon a bányaegészségügy a bányák és kohók egészségártalmai következtében fejlődött ki. A felső-magyarországi nemesfémbányák bányakultúrája kimagasló volt. A Magyarországon megindult ipari fejlődés a foglalkozási ártalmak szaporodását és súlyosabbá válását hozta magával. Lumniczer Sándor, a kiváló sebészprofesszor, sokat fáradozott azon, hogy a gyárakban kötelezővé tegyék az elsősegély-nyújtást. Fontos szerepe volt az 1840. évi XVII. törvény és az Országos Közegészségügyi Tanács munkásvédelmi rendelkezéseinek (1872. évi VIII. törvény, 1884. évi XVII. törvény) meghozatalában is. A foszforosgyufa-gyártás betiltása, a nyomdászok munkakörülményeinek megjavítása is célja volt az orvosi társadalomnak. Az 1893. évi XXVIII. törvénycikk az ipari és a gyári alkalmazottak baleset elleni védelméről, az 1907. évi XIX. tc. pedig az ipari és kereskedelmi alkalmazottak betegség- és baleset-biztosításáról intézkedett. A munkásvédelem szociális jellegű szabályozására alakult meg a Törvényes Munkásvédelem Magyarországi Egyesülete, amely szervezet nemzetközi elismerést vívott ki magának áldozatos munkájával.