Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 64-65. (Budapest, 1972)

TANULMÁNYOK - Vida Mária: A Ráday könyvtár orvostörténeti jelentősége a XVIII. században

Mivel a barokk stílus hazánkban az ellenreformáció talaján nevelkedik, ezért ebben az időszakban a protestáns könyvtárak fénye halványodik. A század közepén meginduló szellemi mozgalom azonban nemcsak a kor arculatát változtatja meg gyökeresen, hanem a zárt vagy csupán korlátok között használható könyvtáraknak és muzeális gyűjteményeknek közgyűjteményekké való átalakulása a felvilágosodás korának nagy érdeme. Legreprezentatívabb és szinte egyedülálló példája ennek a Ráday-könyvtár, amely elsősorban -— mivel a Rádayak reformátusok — a protestáns ember szellemét és működését határozza meg, ami a könyvállomány összetétele szempontjából annyit jelent, hogy a teológiai irodalom jelentős részt tesz ki; másrészt azonban e könyvtár a leghaladóbb nemzeti törekvések és szellemi hagyományok hordozója lesz. Megalakulása a szatmári béke (1711) utáni időszakra esik, bár ez vitatható, mindenesetre szervezett gyűjtés csak a Rákóczi-szabadságharc leverése után alakulhat ki. A XVIII, századra eső alapítási, szervezési és gyűjtési korszakot a gyűjtő Rádayakról „páli" (1733-ig), illetve „gedeoni" (1733—1792) korszaknak szokták nevezni.

7 A gyűjtemény alapítója: Ráday Pál, aki életének első felét Rákóczi Ferenc fejedelem kancellárjaként a szabadságharcban tölti el. A fejedelem diplomáciájának lelke és propagandájának irányítója; ő fogalmazza a híres kiáltványt, a „Recrudescunt diutina inclytae gentis Hungarae vulnera .. ." („Megújulnak a híres magyar nemzet sebei.. ."), amely az európai közvélemény elé tárja a nemzet jogos harcát. Az új kor ébredező tudományai érdeklik, elsősorban a hadtudomány; a szabadságharc hadi reguláinak készítője. A Rákóczi-szabadságharc bukása után visszavonul péceli birtokára, ahol „rezidenciális" kúriát építtet a hozzátartozó „appertinenciákkal" együtt — a mai kastély helyén — 1722 és 1730 között. Bél Mátyás egykorú feljegyzése szerint az „épület elegáns módon kastély formára" épült. Kezdetben Nógrád megye követeként részt vesz a református egyház küzdelmeiben, az 1723-as sikertelen országgyűlés után azonban — amely a protestánsok teljes vereségével végződik — végérvényesen visszavonul. Családján kívül csak könyvei érdeklik; célja a külföldi tudományos és szépirodalmi, a korabeli és régebbi kiadványok, valamint az összes magyar művek gyűjtése.

8 E célból hazai és külföldi kapcsolatokat alakít ki; Erdélyben, Pozsonyban és Bécsben barátai és megbízottai gyűjtik számára a könyveket. Jól látva az egyetlen járható utat, elhatározza, hogy „fia erejét egészen a nemzeti művelődésnek fogja áldozni." (Kazinczy szavai,)

9 Fia, Gedeon apja haláláig (1733-ig) külföldön — Odera-Frankfurtban, majd Berlinben — folytatja tanulmányait; korának jeles polihisztora lesz, ez a kor felfogása szerint, a természettudományoktól az új külföldi szépirodalomig felölel mindent. Hazatérése után Pécelen telepszik le feleségével, Szentpétery Katalin7 Segesváry V. : Egy magánkönyvtár a XVIII. században. A Ráday Gyűjtemény Évkönyve, 1955. Bp. 1956. 28. 8 Pruzsinszky P.—Hamar I. : A budapesti Református Theológiai Akadémia Ráday-könyvtárának múltja és jelene. Bp. 1913. 15. a Zsindely E. : Ráday Gedeon élete és munkássága. A Ráday Gyűjtemény Évkönyve, 1955. Bp. 1956. 36.