Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 64-65. (Budapest, 1972)

TANULMÁNYOK - Vida Mária: A Ráday könyvtár orvostörténeti jelentősége a XVIII. században

lőtte lombikok és tégelyek sorakoznak." 11 A monumentális barokk freskók készí­tője Schwervitz Mátyás, valószínű, hogy a „kiskönyvtár" Orpheus alvilági útja képeit is ő festette. Még három szobában, a nagykönyvtárból nyíló dolgozószo­bában, a feleség szobájában s egy udvari helyiségben tartottak könyveket. A „ké­pesházban" őrizték valamikor Mányoki Ádám Ráday Pálról és feleségéről fes­tett képét, továbbá egy XVI. századi „Betlehemi gyermekgyilkosság" és egy „Szent Katalin vértanúsága" című festményt; ez utóbbiról nemrég derült ki, hogy Lucas Cranach alkotása. 12 A KÖNYVGYŰJTŐ RÁDAY GEDEON Ráday Gedeon könyvgyűjtőként követi apja nyomdokait. A könyvbeszerzői tevékenységet kiszélesíti: a külföldi könyvkereskedők rendszeresen megküldik árjegyzékeiket, ügynökei Erdélytől Bécsig kutatnak könyvek után; a keresésben neves tudósok is részt vesznek. A gyűjtés a „páli" korszakra vonatkozó levelezési anyag szerint 1715 és 1733 között, főként Erdélyben folyik; Szatmári Paksi Mihály — Gyulafehérváron és Marosvásárhelyen a teológia és a fizika tanára, majd a sárospataki kollégium igazgatója, fia a híres orvosdoktor és polihisztor, Szatmári Paksi Pál — levelei a „páli" korszak könyvanyagára vonatkozóan a leg­teljesebb forrásnak tekinthetők. Később, a század közepén lendületesebb könyvbeszerzés indul meg. Ráday Gedeon Erdélyben csak magyar könyveket kerestet. Szilágyi Sámuel református püspök, neves polihisztor; Züai Sámuel marosvásárhelyi professzor; továbbá Bod Péter vannak segítségére. Bod Péter nagyon hiányolja, hogy hazájában nincs irodalmi központ, ezért felajánlja lelkesen szolgálatait; egy 1750-ban kelt levelé­ben pedig „Literata Societas" felállítását javasolja. Weszprémi Istvánhoz is meleg barátság fűzi, mikor értesül barátja nagyszabású tervéről a „Magyar Athenas"­ban 1700-ban, így ír: ,,Segélyje az Isten, hogy amint ígérte, a Magyar Nemzetben élt orvosdoktoroknak életeket is kidolgozván bocsáthassa világra," A gyűjtők közül még érdemes megemlíteni Weszprémi Istvánt, Toth-Pápai Mihály tartzali alki­mista papot, valamint Szatmári Paksi Pál Baselban tanuló fivérét, Szatmári Paksi Mihályt, akik természettudományos érdeklődésüknek megfelelően feltétlenül komoly segítséget jelentenek e szakterület gyűjtésében. 13 Az 1870-es években Pest is — Cornides Dániel, a pesti egyetem történelem és heraldika professzorának közreműködésével — bekapcsolódik a gyűjtésbe. Po­zsony csaknem az egész XVIII. századon keresztül fontos szerepet játszik, sőt Ráday Gedeon idejében közvetítő Bécs és Pécel között. Bél Mátyás itteni tényke­déséről egy-két közvetett bizonyítékunk van, de állandó pozsonyi megbízottja; Nagy István. 11 Zsindely E. : A péceli Ráday-kastély. Bp. 1959. 19, 12 Zsindely E. : i. m. 12. A két Mányoki Ádám által festett portré ma a Duna melléki Református Teológiai Főiskola Ráday Levéltár olvasójának falát díszíti. 1:1 Pruzsinszky—Hamar : i. m. 25—20.

Next

/
Thumbnails
Contents