Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 64-65. (Budapest, 1972)

TANULMÁNYOK - Vida Mária: A Ráday könyvtár orvostörténeti jelentősége a XVIII. században

A Ráday-kastély (Varsányi Sámuel metszete, 1850 körül) nal, és atyja könyvtárát szisztematikusan fejleszti tovább : felesége a magyar, ő a külföldi könyveket gyűjti. 1747 után Pécelen nagyszabású építkezésbe kezd; kastélya építését Mayerhoffer András híres pesti építész fiára, Mayerhoffer Jánosra bízza, aki szép barokk kastélyok — Aszód, Gödöllő, Tétény stb. — mintájára 1756 és 1777 között későbarokk stílusban

10 „u" alakú egyemeletes kastélyt emel, amelyben helyet kap a hat helyiségből álló könyvtár is. A kastély sajnos az 1825-ös tűzvész áldozata lett, azonban később eredeti formájában újjáépítették. A bejárattól balra állt a híres könyvtárterem négy márványpilléren nyugvó boltíves mennyezetével; a sarokban álló szobor formájú kályha talán Voltairet, talán Mózest ábrázolhatta. A mennyezeten a különböző tudományokat ábrázoló istenek freskói között a grammatika, a költészet, a retorika, a történelem, teológia és jogtudomány, továbbá a filozófia és matematika mellett az orvostudomány szimbóluma is helyet kapott. „A kígyós botot, az orvostudomány jelképét tartó nőalak pedig éppen receptet nyújt át egy kis amorettnek, körü10 Zsindely E. : A péceli Ráday-kastély. Bp. 1959. 14. Ün. „Grassalkovich-stílusban" épült. Az elnevezés a gödöllői kastély építtetőjéről, Grassalkovich Antalról, aki gödöllői és pesti kastélyát Mayerhoffer Andrással terveztette. A Pest környéki barokk kastélyok szerkezeti és díszítésbeli hasonlósága miatt közös építőmesterre következtettek, leginkább Mayerhoffer Andrásra. Ezért talán helyesebb lenne, ha „Mayerhoffer-stílus" lenne.