Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 64-65. (Budapest, 1972)
TANULMÁNYOK - Vida Mária: A Ráday könyvtár orvostörténeti jelentősége a XVIII. században
A RÁDAY KÖNYVTÁR ORVOSTÖRTÉNETI JELENTŐSÉGE A XVIII. S ZÁZADBAN VIDA MÁRIA A XVIII. század közepétől egész Európában — mind gazdasági, mind szellemi vonatkozásban — gyökeres fordulat következik be. A felvilágosodás eszmevilága, mint a feltörekvő polgárság ideológiája, éppen olyan átfogó áramlatként formálja a kort, mint korábban a reneszánsz, amelyhez — akár a tudományos gondolkodás, akár az egyes szaktudományok oldaláról — egyébként is visszanyúlnak gyökerei. A közoktatási reformokban is megnyilvánuló művelődési igények (Ratio Educationis stb.), amelyek hazánkban az ötvenes évektől kezdődően éreztetik hatásukat, jól mutatják, hogy a kultúra már nemcsak az egyház és az arisztokrácia tagjainak személyes ügye, hiszen a társadalom szélesebb rétegeire is kiterjed. Magyarországon Corvin Mátyás halálától a XVIII. század utolsó harmadáig szervezett hazai orvosképzésről nem beszélhetünk. Kivételesnek mondhatók a XVII. században az erdélyi főiskoláknak azon törekvései, hogy a külföldi egyetemekre készülő diákokat elemi orvosi ismeretekre oktatják; Ascanius Mihály orvosdoktor, I. Rákóczi György udvari orvosa pl. a gyulafehérvári Akadémián, vagy a híres Pápai Páriz Ferenc a nagyenyedi kollégiumban igyekeznek pótolni a hiányzó orvosképzést. Érdemes még megemlítenünk a XVI. században a Felvidéken működő orvosi magániskolákat: Görgey Pál orvosdoktor és református püspök magániskolája 1070-ig működik az Ung megyei Kapós községben vagy a legnevezetesebb, Fischer Dánielé Késmárkon. Az első nyilvános akadémiai jellegű orvosképző iskola a mai Magyarország területén csak 1709-ben Egerben jön létre gróf Esterházy Károly egri püspök kezdeményezésére. Ugyanebben az esztendőben alakul meg Nagyszombatban Mária Terézia királynő leirata alapján a Pázmány Péter által alapított egyetemen az orvostudományi kar. 1 A XVIII. század közepéig számottevő magyar orvosi irodalomról alig beszélhetünk; kivétel az 1090-ben megjelent „Pax corporis", Pápai Páriz Ferenc műve, az orvostudomány első enciklopédikus jellegű magyar nyelvű összefoglalása. A nagyszombati egyetem orvosi fakultásának megalakulása után a bécsi tanulmányi rendszertől való függés, továbbá a politikai megkötöttségek erősen aka1 Pauler T. : A budapesti Magyar Királyi Tudomány Egyetem története, I. 1880. 47.
