Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 64-65. (Budapest, 1972)

FOLYÓIRATOKBÓL - Polish Medical Science and History Bulletin, 1970. (Váradi Lilla) - Huard, P. et Ohya, Z.: Panorama de la médecine japonaise traditionelle. (Vida Tivadar)

hogy a VII. sz. elején a buddhizmus hivatalosan elismert vallássá lesz. Bár az ősi sintoizmust nem küszöbölték ki tel­jesen, a buddhizmus ezután századokon keresztül hatott a gyermeknevelés, sze­gény- és beteggondozás, az orvostudo­mány, a művészet terén, s általában a társadalmi és szellemi életre. A budd­hista boncok gyakran orvosok is voltak egy személyben. 702-ben már megjele­nik az első japán törvény, amely szabá­lyozza az orvosi gyakorlatot, a tanul­mányi rendet és a szakosítást; mindezt kínai mintára. Az orvosi főiskolának, amelyet az udvar igazgatott, öt ága volt: gyógyszerészet, masszázs, acupunctúra, exorcizmus és orvoslás. Utóbbin belül még a következő szakok: belgyógyászat, sebészet, sebkezelés, gyermekgyógyá­szat, fül-, szem-, száj- és foggyógyászat. (A masszázzsal kapcsolatos volt a törések kezelése is.) Ezeknek a szakoknak tanu­lása különféle ideig tartott. A Nara­korszak jellemzője orvostörténeti szem­pontból a kórházak alapítása: e téren Komyo császárnő jeleskedett. Tőle való az a több mint 600 tárgy, közte 60 külön­féle gyógyszerészeti, amelyeket férje halála alkalmából ajándékozott és helye­zett el a világ legrégibb múzeumában. (A cikk hozza e 60 tárgy listáját.) A IV. korszakban bekövetkezik a japán nem­zeti újjáébredés. Az írásrendszer tökéle­tesítésével terjed a közoktatás, s a nők is megtanulnak írni-olvasni. Fejlődik a főiskolai oktatás, s a tanulók Vs-ödét az orvostudomány vonzza. Buddhista ih­letésű a Jamai-no Szósi című tekercs, amely több beteg-, betegség- és orvos­ábrázolást tartalmaz. Ebben a korszak­ban is találkozunk Kínából behozott or­vosi és receptkönyvekkeí, de van már több japán gyűjtemény is a IX. sz. ele­jéről. Eredeti példányaik elvesztek, sőt részben a korai másolatok is. A 986-ból való Isin-Ho 30 kötetének eredeti kéz­irata azonban megvan, ez a legrégibb japán orvosi könyv. Mivel a boncolás csaknem ismeretlen volt, az anatómia és az élettan még mesterkélt rendszerű. Ismerték a malária több fajtáját, osztá­lyoztak számos bőrbajt, tudtak a lepra ragályos voltáról. Elég fejlett ismereteik voltak a „matéria medica" terén. (2 könyv 772 különféle gyógyszerrel!) Az V. korszak (1187—1333) jellemzője a buddhista szekták elterjedése, amelyek közül főleg a Zen-szektának volt szoros kapcsolata a japán orvostudomány fejlő­désével. Ebben a korszakban kezdik el a tea meghonosítását Japánban, amelynek orvosi felhasználásáról könyv is megjele­nik (1214-ben). De ebben és a következő periódusban (1334—1568) is erős a kí­nai hatás. Utóbbi korszak elejét 60 évig dúló polgárháború, a végét pedig a syphilis fellépése és elterjedése teszi em­lékezetessé. Jellemző, hogy 1512-ben, amikor először írják le, „kínai bajnak" nevezik. A VII. korszak rövid, de bővel­kedik megrázkódtatásokban, amelyek kö­zé tartozik az európai civilizáció és kul­túra behatolása is. Számos kínai és japán orvosi könyv jeenik meg az egyes orvos­tudományi szakok köréből. Az európai (ill. észak-amerikai) orvostudomány meg­honosodása Japánban három szakaszban lejátszódó folyamat volt: a) a spanyol— portugál időszak 1542-ben kezdődött, és véget ért az 1617 és 1638 között lezaj­lott üldözéssel, b) Ezt követte a holland szakasz 1853-ig; majd c) a 3. periódus 1853 után, amely angol-amerikainak mondható. E rövid ismertetés keretében már csak két, bennünket közelebbről érintő moz­zanatra hívom fel a figyelmet. Az egyik az Edo-korszak (1616—1867) harmadik része, amelyben az európai ihletésű ja­pán orvostudományról van szó. Itt ta­lálkozunk ui. a nagyszombati egyetem orvosi karának tanára, Plenck József Jakab nevével, akinek 1777-ben Bécsben megjelent Doctrina de morbis oculorum c. művét holland fordításából ismerték meg Japánban. (Vö. B. K. Rippa cikkét az Orvostört. Közi. 45. számában, 135— 142, old.). Nyilván a bécsi megjelenési hely alapján említik a szerzők egyszerűen csak bécsinek. Tudnak azonban arról is,

Next

/
Thumbnails
Contents