Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 64-65. (Budapest, 1972)

FOLYÓIRATOKBÓL - Kwartalnik Historii Nauki i Techniki, 1970. (Kapronczay Károly)

foglalkozik és végigkíséri tudományos pályafutásukat is. Witold Rudowski ugyancsak egy centenáriumra írta közleményét (W setna rocznice urodzin Harvey Cushinga «1869— 1939», 409—118 p.), amelyben a szerző Cushing születésének 100. évfordulója alkalmából vázolja a kiváló amerikai idegsebész életét és elemzi munkásságát. Rudowski egyben közli mindazon orvostörténeti munkák teljes listáját, amelyek Cushing tudományos tevékenységével foglalkoznak. Különös érdeklődésre tarthat számot Kolbuszewski közleménye, amely az irodalomtudomány és az orvostörténelem kapcsolatát fémjelzi. KolbuszewskiXVII. századi lengyel költőktől idézve vizsgálja a kor orvosi ellátottságát, gyógyítási eljárásait, kórházi ellátottságát és általában az egyszerű emberek véleményét a medicináról. (Kolbuszewski, Jacek : Opinie poetów polskich XVII wieku 0 medycynie i lekarzach, 419—438 p.) A következő két tanulmány speciális lengyel orvostörténeti kérdésekkel foglalkozik. Az első (Glowacki, Jan: Prace naukowe Jozefa Babinskiego zwiazane z zgodnieniami neurochirurgii, 239—442 p.) Jan Babinskiről, az első jelentős lengyel idegsebészről emlékezik meg. Felsorolja jelentősebb műveit, orvosi gyakorlatának eredményeit valamint jelentőségét a mai lengyel orvosi gyakorlat számára. A másik tanulmány (Bernardczykowa, Anna : Dzialalnosc spoleczna Zygmundta Kramsztyka na polu okulistyki, 448—459 p.) a lengyel származású Zygmundt Kramsztyk életét és munkásságát villantja fel, akit a lengyel szemészet úttörőjeként tartanak számon az egyetemes és a lengyel orvostörténelemben. Kapronczay Károly KWARTALNIK HISTORII NAUKI I TECHNIKI, 1970, rok. XV. A Lengyel Tudományos Akadémia gondozásában megjelenő tudomány- és technikatörténeti lap a Kwartalnik Historii Nauki i Techniki 1970. évi első számában találhatunk orvostörténettel foglalkozó tanulmányt. Strojnowski Józef Oettingernek, a lengyel orvostörténet első magántanárának állít emléket, felsorolva orvostörténeti munkásságának minden jelentős alkotását. (Strojnowski, J. : Józef Oettinger, perwszy habilitowany doecent i profesor historii medycyny na polskiok uniwersytecie «1818—1895», 5 7—69 p.) A Kwartalnik 1970. évi második száma két jelentősebb orvostörténeti közleményt közöl. Az első (Czesnowa, L. : Wlodzimierz Bieklemiszew, jeden z twórców parazytologii radzieckiej, 319—329 p.) V. Bieklamiszevvel (1890—1962), a szovjet orvostudomány Európa-szerte ismert parazitológusával foglalkozik. Az ő munkássága nagyban előrevitte mind az elméleti, mind pedig a gyakorlati parazitológiát. A szerző külön kiemelte Bieklamisev egyetemi oktatási reformtervezetét ami az elméleti és a gyakorlati képzés egységét teremtette meg a szovjet orvostudományi egyetemeken. A másik orvostörténeti közlemény (Strojnowski, J. : Stanowisko historyka medycyny wobec czasopism lekarskich, 357—361 p.) a Kwartalnik Historii Nauki i Techniki c. folyóiratban az elmúlt 10 év alatt megjelent orvostörténeti tanulmányok pontos jegyzékét közli. A továbbiakban elemzi a lap szerkesztőségi elveit, hiszen ez a lengyel orvostörténelem legújabb kutatásai mellett közölni igyekszik a nemzetközi érdeklődést felkeltő, az orvostörténelemmel kapcsolatos más tanulmányokat is. Ezen utóbbit bizonyítja Voisénak Erhard Weigelről írt tanulmánya, amelyben Weigel Idea Matheseos Universae c. könyvének 300. évfordulója alkalmával foglalkozik a felvilágosodást megelőző közvetlen időszak tudományos életével, így az orvostudománnyal is. (Voisé, Waldemar : Erhard Weigel, czyli u progu Wieku Oswiecenia, 527—544 p.) Kapronczay Károly 16 Orvostörténeti Közlemények 64—65.