Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 64-65. (Budapest, 1972)

SZEMLE KÖNYVEKRŐL - Martin, G. P. R. und Uschmann, G.: Friedrich Rolle, 1827—1887, ein Vorkämpfer neuen biologischen Denkens in Deutschland (Vida Tivadar)

a maga nemében első volt a világon. Tudományos munkássága magában foglalta a szövettan művelését. Számos jelentős felfedezést tett itt, amelyekkel nagy érdemeket szerzett a szövettan fejlődése terén a XIX. sz. első felében. Működése nemzetközi visszhangra talált, mert egyrészt állandóan figyelemmel kísérte más nemzetek tudományos műveltségét, másrészt pedig személyes kapcsolatban állt nemcsak a német tudósokkal, hanem lengyel, orosz, magyar, francia, svéd és angol kutatókkal is. Számos tud. akadémia tagjai sorába választotta, s ez is bizonyítja, hogy világhíre volt már életében. Mindamellett sohasem tagadta meg a cseh nemzethez való tartozását, és hangoztatta, hogy a nemzet kultúrája nem teljes a nemzeti tudomány nélkül. Sőt egyetemi hallgató korában maga is írt cseh költeményeket, majd meg Wroclawban cseh költeményeket fordított lengyelre és németre, ill, németeket cseh nyelvre. Háromszor is megpályázott megüresedett prágai egyetemi tanári állásokat, míg végre 1850-ben hazatérhetett Prágába a fiziológia professzoraként. Ezt az állását töltötte be egészen 1869-ben bekövetkezett haláláig. Nemcsak németül, hanem csehül is tartott előadásokat az orvosi karon, sőt ő volt az első tanár, aki a cseh hallgatókat csehül vizsgáztatta! Egyike volt az első cseh tudományos folyóirat, a „Krok" (1821) elindítóinak. Kezdeményezője és társszerkesztője volt a „Ziva" című, első cseh nyelvű természettudományos folyóiratnak. Ennek volt a melléklete 1857-től kezdve a „Domáci lékar", amely az első kísérlet cseh nyelvű orvosi folyóirat kiadására. 1862-ben kezd aztán megjelenni a „Casopis lékarú ceskych" mint az első tudományos színvonalú cseh orvosi folyóirat, s e vállalkozásban Purkynë is részt vesz. Ugyanabban az évben megalakul Prágában a máig fennálló cseh orvosegylet. Purkynë elnöke volt ennek megalapításától fogva haláláig. Kívánta és személyesen is előmozdította a tudomány népszerűsítését, mert számára a nemzet nem az intellektüellek vékony rétegét jelentette, hanem a vidék népét is, akik közül maga is kikerült. Midőn 1869, július 28-án meghalt, temetésén részt vett a prágai nép is. Emlékét őrzik művei (12 kötet kiadását 1918-ban kezdték el és 1969-ben fejezték be; 2 kötet levelezése, megj. 1920-ban és 1925ben), valamint a róla írt monográfiák csehül, de a legkülönbözőbb világnyelveken is. Vida Tivadar Martin, G. P. R. und Uschmann, G. : Friedrich Rolle, 1827—1887, ein Vorkämpfer neuen biologischen Denkens in Deutschland. Leipzig, J. A. Barth Verl. 1969. 151 S. A Deutsche Akademie der Naturforscher Leopoldina sorozatot ad ki a német természetbúvárok életrajzaiból. Ebben a 14. kötet foglalkozik Rolleval. A társszerzők közül az első írta e kötet 1. részét, amely Friedrich Rolle életének és tevékenységének az ismertetése (11—64. 1.). Uschmann a 2. részben levélváltások alapján (Darwin és Rolle, Haeckel és Rolle, Rütimeyer, Kaup, Jaeger és Rolle között) igyekezik tisztázni Rolle szerepét kora természettudományos életében.