Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 64-65. (Budapest, 1972)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK - Gács András: Adatok a szemüveg és a magyar látszerészet történetéhez

ADATOK A SZEMÜVEG ÉS A MAGYAR LÁTSZERÉSZET TÖRTÉNETÉHEZ GÁCS ANDRÁS A szemüveg megjelenése előtt a szembetegségben, szürke hályogban szenvedők sokszor csodáknak tulajdonították esetleges gyógyulásukat. (Ezt bizonyítják a régi szentképek körül ma is látható fogadalmi ajándékok, az ezüstből készült szemek és szempárok.) A csodatevő helyek elérésére sokszor hosszú utat tettek meg a betegek. Az úton a vallásos buzgalomból elvégzett térdreborulások, térdencsúszások következtében a „túlérett" hályog néha elhagyta a pupilla terül etét, és így a látás visszatért.

1 Nem tudjuk, hogy hazánkba mikor és ki hozta az első szemüveget. Megjelenésekor az akkori idők népe babonás félelemmel, idegenkedve tekintett a szemüveg viselőjére, egy kicsit sajnálta is, hogy annak szeme már segítségre szorul. Csak feltevés, hogy Mátyás király korában hozták a szemüveget az országba. De e feltevés valószínű, mert a király udvari tudósai, papjai olasz származásúak voltak, Itáliában pedig ekkor már ismerték és használták a szemüveget.

2 A szemüvegnek a reneszánsz Itálián kívüli elterjedését bizonyítják az e korban készült képzőművészeti alkotások. Néhányat megemlítve : Sailisburyben a Szent Mártontemplomban az egyik oszlopfőn egy 1430—1440 körül készült fej látható, „Nietbrille"-vel, szegecselt szemüveggel az orrán. Ehhez hasonló szemüveg a spanyolországi Zaragoza városának katedrálisában, a főbejárat egy táblaképén látható. A kép keletkezési dátuma 1441. Spanyolországban ez a legkorábbi eddig ismert szemüvegábrázolás. Nürnbergben, a Mária-templomban álló főoltáron, amelyet mestere 1450-ben alkotott, és Jézus körülmetélését ábrázolja, egy imakönyvet olvasó alakon szintén látható a „Nietbrille".

:! Magyarországon talán Regiomontanus (1430—1474) útján vált ismertté a pápaszem. Az asztronómiai tudományok úttörője Königsbergből (a mai Kalinyingradból) származott. (Neve a kor divatja szerinti latinosítás előtt Johann Müller volt.) Purbach matematikus és csillagász tanítványa volt, sokáig Rómában élt, és az is feltehető, hogy mint csillagász összeköttetésben állt az olasz lencsecsiszolókkal. Rómából hívták meg Mátyás udvarába, ahol sok évig a király könyvtárosa volt.

4 1 Bartók I. : A magyar szemészet története. Bp. 1954. 10. 2 Greff, R. : Die Erfindung der Augengläser. Berlin, 1920. 75. ;i Schmitz, E.-H.: Die Seehilfe im Wandel der Jahrhunderte. Stuttgart, 1961. 18—21., Abb. 7. 4 Schweiger-Lerchenfeld, A. : Kulturgeschichte, Bd. II. Berlin, 1907. 439.