Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 64-65. (Budapest, 1972)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK - Bálint Sándor: Kozma és Damján tisztelete a régi Magyarországon

„Ha mind megemléköznénk — végzi a kódex jámbor írója — mennyé nyomorultak, fogságban valók, halálos sebesek ez nemes drágalátus szentekben remélvén, bízván, vigasztanak meg és Úristennek irgalmasságát érdemiették és érdemlik. Csak az kegyelmes Úristen tudja számát jelesen, kik holtig őnekik kiváltképpen szolgálnak jó hittel, szeretettel és reménységgel, nyilván bizhatnak, hogy erekké el nem vesznek." * Kozma és Dámján tisztelete eleinte a keleti egyházban, Konstantinápolyban virágzott, majd Rómában is kibontakozott. A SS. Cosma e Damiano egyike a legszebb római ókeresztény templomoknak. Legendájukból érthető, hogy az orvosok, patikusok, borbélyok (felcserek), betegek tisztelték patrónusként őket, éspedig Kozmát inkább az orvosok, Damjánt pedig a patikusok.

3 A hitújító Szkhárosi Horvát András gúnyolódva említi, hogy „Kozma, Szent Demjén betegséghöz látó" .

4 Kultuszuk Szicíliában máig eleven.

5 A magyar kereszténység nyilván a bizánci egyház és császárság közvetítésével ismerkedett meg e szent orvosokkal. Tudjuk, hogy Dukas Mihály I. Géza királyunknak koronát ajándékozott. Ez a szent korona alsó része (corona Graeca), amelyet zománclapok borítanak. Más keleti szentek mellett Kozma és Dámján mellképét is ott látjuk köztük. A két szent Moravcsik Gyula megállapítása szerint

6 „az önzetlen égi tudomány képviselőjeként szerepel a koronán", mivel pénz elfogadása nélkül gyógyítottak. Ennél nyilvánvalóan többről is szó van: a megkoronázott magyar király egészségét ajánlják Kozma és Dámján mennyei gondjaiba. Középkori misenaptárainkban nem egyenletesen fordulnak elő, azonban helyneveink, régi szakrális művészetünk és templomdedikációink mutatják, hogy hazánkban is — eleinte bencés, majd németföldi hatásra — mindig bensőségesen tisztelték őket. A hívek máig könyörögnek hozzájuk a Mindenszentek litániájában. Ők voltak a régi budai egyetem patrónusai. Ünnepüket az egyetemi templomban az orvosi kar minden esztendőben misével ülte meg.

7 Számos régi borbélycéh szintén védőszentként tisztelte őket, így régi hagyomány nyomán egészen a legújabb időkig a szegedi borbélyok is. Nevüket néhány jellegzetes helynevünk őrzi: Csíkkozmás, a baranyai Szentdomján, az elenyészett bihari Szentkozmadömjén (1373),

8 a hevesi Szentkozma;i Karl Künstle, : Ikonographie der christlichen Kunst. II. Freiburg im Breisgau, 1926., 390. 4 Régi Magyar Költők Tára II. Budapest 1880., 104. 5 Wittmann, i. m. 32. 6 Szent István Emlékkönyv III. Budapest, 1938., 433—434. A Korona körül támadt újabb nézetek nem érintik a két szent jelentőségét. 7 Magyary-Kossa Gyula : Magyar Orvosi Emlékek II. Budapest, 1929., 85. Vö. még Wittmann i. m. 133. 8 Jakó Zsigmond: Bihar megye a középkorban. Budapest, 1940. 351.