Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 64-65. (Budapest, 1972)
TANULMÁNYOK - Kapronczay Károly: A lengyel felvilágosodás és a krakkói egyetem orvosi karának reformja
rétes, részletekbe menő revízió után készítette el Badurski a „Rozrzqndzenie" felterjesztését, amelyben egy sor javaslatot tett a városi és szerzetesrendi patikák átszervezésére. A tervezet kidolgozásában segítséget jelentett az, hogy Badurski felesége Piotr Szastemek, a Szaster dinasztia fejének lánya volt. (A Szaster család már hosszú évek óta gyógyszerészettel foglalkozott, és a család nem egy tagja híres orvos vagy gyógyszerész lett. így Jan Szaster 1 '-'', aki a megreformált krakkói egyetemen botanikát és kémiát tanított.) Még a reformjavaslat végleges megszövegezése és átadása előtt az orvosi kar két kiváló orvosprofesszort kapott Rafael CzerwiakowskP 1 és Jan Tuszek személyében. Czerwiakowskü a lengyel sebészet és szülészet atyjának nevezik. Munkásságával jelentősen hozzájárult — a reform elfogadása után — az oktatás megindításához és a krakkói egyetem hírnevének öregbítéséhez. Koüqtaj vizsgálata alatt és a reformjavaslat kidolgozása után az egyetemen kiéleződött a harc a jezsuita iskola és a reformot támogató tanárok között. Voltak olyanok, akik következetesen harcoltak a nevelés állami egységéért, valamint a felvilágosodás eszméinek szabadabb terjesztéséért.-Bár a küzdelem kimenetele már eldőlt, a konzervatív tanárok számítottak azokra, akik a királyi tanácsban és az edukációs ügyekkel foglalkozó bizottságban a haladást ellenezték. A helyzetet mérgesítette az, hogy számos volt jezsuita tanárt vett át az egyetem, valamint az, hogy a reform életbe lépése előtt a tanárok bizonyos mértékben függő viszonyban álltak a krakkói püspökkel. A kidolgozott reform szövegét 1780. szeptember 20-én adták át az egyetemnek, amelynek új neve Generalis Schola Regni lett. A reform szerint az egyetem négy kollégiumra tagolódott: a természettudományira (fizika), a jogira, a teológiaira és az orvosira. Az orvosi karon öt tanszéket létesítettek: az anatómiait,a sebészetszülészetet, az élettan-kórbonctanit, a belgyógyászatit, a botanika-kémiait. A kar élén öt professzor, három professzorhelyettes (docens) és két asszisztens (tanársegéd) állott. Az orvosi karnak együtt kellett működnie a Collegium Physicummal, mivel számos — orvosi kart végző — hallgatónak olyan előadás látogatását is előírták, amit a másik karon lehetett hallgatni. A Collegium Physicum élén Jan Jaskiewicz állt, aki a kémiát, a botanikát és a természettudomány történetét tanította. Ő maga különben orvos is volt, és ez harmonikussá tette az orvosi karral való együttműködést, ahol nemcsak orvosokat képeztek, hanem bábákat és a cyrilikusokat (borbélysebészeket) is. A medikusok tanulási idejét öt évben állapították meg, míg a bábáknak és a cyrilikusoknak két évig kellett tanulniuk. 13 Szaster, Jan (J 741 —1793) lengyel gyógyszerész. Német egyetemen védte meg orvosdoktori disszertációját, és gyógyszerészi oklevelet is szerzett. A krakkói egyetem tanára lett 178l-ben, és a gyógyszerészképzés színvonala emelésének érdekében számos javaslatot terjesztett elő, így ] 788-ban kérte a Collegium Pharmaceuticum felállítását, de ez csak később — 1802-ben — valósult meg. 14 Czerwiakowski, Rafael Józef (1743—1816) lengyel orvos. Polgári családból származott és hogy tanulmányait folytathassa, 1762-ben belépett a piarista rendbe. 1771—1776 között Rómában tanult orvostudományt. Ezt követően 3 éven keresztül neves olasz és német klinikákon dolgozott. Jó kapcsolatot tartott fenn Van Swieten és körével. 36 éves korában lett egyetemi tanár Krakkóban. Oktatói munkája mellett széles körű szakirodalmi munkásságot fejtett ki.
