Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 62-63. (Budapest, 1971)

TANULMÁNYOK - Ruttkay, László: Jessenius mint a wittenbergi egyetem professzora (német nyelven)

száz éven át Wittenbergben mindössze 19 boncolást végeztek, s ezek közül 10 Jessenius nevéhez fűződik. A tanító tevékenységet szolgálták azok a disputák, amelyek működése idején az orvosi fakultáson is nagyban fellendültek, mind tudományosabb jelleget nyertek. A disputákon a defenzor előadta traktátusát, majd a felvetett kérdésről vita folyt. A tárgy lényegét exponáló traktátust az elnöklő és a téma kidolgozását is irányító professzor — a jelen esetben Jessenius — kinyomatta, és így ezek legnagyobb része fenn is maradt. 1597-ben Jessenius az egyetem rektora volt. Kinyomtatott rektori beszédében részletesebben foglalkozott az egyetem szokásaival és törvényeivel. Közel nyolcévi wittenbergi működése idején nősült meg (1595) és ekkor kötött egy életre szóló, élete alakulására nézve is jelentős barátságot Tycho de Brahéval, az asztronómia e korbeli egyik legnagyobb alakjával (1598). Jessenius orvosi és tanítói működésének egyik legfontosabb állomása volt az a nyilvános boncolás, amelyet Prágában az ottani egyetem felkérésére 1G00. június 8—12. között mutatott be a Recek-kollégium udvarán. Boncolását az orvostudomány történetében általánosan „Anatómia Pragensis" címen ismert munkájában írta le, amelyet 1601-ben nyomatott ki Wittenbergben. Ehhez a munkájához csatolta „De ossibus" című értekezését. Prágából visszatérve 1600 őszén az orvosi fakultás dékánjává választották. Mint dékán, a tanítási évet nagyszabású beszéddel nyitotta meg. Ez a munka szinte egyedülálló művelődéstörténeti dokumentum. Alig ismeretes az irodalomban olyan leírás, amely az akkori doktorrá avatás szertartását ilyen részletesen, az elhangzott beszédek és a lejátszódott aktusok ennyire pontos közlésével ismertetné. Ennek a szokatlanul gazdag irodalmi tevékenységet felmutató esztendőnek betetőzése volt az a munka, amelyet Jessenius 1601 nyarán adott ki „Institutiones chirurgicae" címen. Ez lett legismertebb, évszázadok múltán is a legjobban méltatott könyve, amely hetvenhárom évvel később német fordításban is megjelent, és a német egyetemeken úgyszólván sebészeti kézikönyvvé vált. 1602 őszén lemondott wittenbergi professzori állásáról, hogy végleg Prágába költözzék. Ennek az elhatározásának legfőbb oka az volt, hogy időközben Tycho de Brahe Prágába érkezvén elfoglalta II. Rudolf császár közvetlen környezetében az udvari csillagász állását, rövid idő alatt igen nagy befolyásra tett szert. Elsősorban ő ösztökélte arra Jesseniust, hogy költözzék Prágába, ahol szerette volna mihamarább keresztülvinni Jessenius udvari orvosi kinevezését; azonban Jessenius Prágába érkezése előtt két nappal váratlanul meghalt. Jesseniust majd csak II. Mátyás — akkor még csak magyar király — nevezte ki 1608-ban udvari orvosának.