Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 62-63. (Budapest, 1971)
KISEBB KÖZLEMÉNYEK - Rex-Kiss Béla—Szabó Sándor: A magyar vércsoport-szerológia 50 esztendeje
eredetű isoagglutininek, ill. isohaemolysinek szerepét' 20 . Az icterus neonatorum keletkezését a következő elmélettel magyarázta: „A fokozott bilirubinképződés, fokozott vérsejtszétesés következménye, amit a magzatban a placentán átvándorolt anyai isoagglutininek (és isolysinek) okoznak. Isoagglutinatio nemcsak azon —agglutinophilnek nevezett — relatióban lép fel, amelyekben az anyai isoagglutininek már a csoportok viszonya folytán a magzatban nekik megfelelő isoagglutinogenekre találnak, hanem újabb vizsgálatok szerinti homospecifikus terhességek esetében is." (Szerzők megjegyzése: itt csakis az ABO-vércsoportrendszer szerint homospecificitásról lehetett csak beszélni az akkori ismeretek alapján.) Ebben az elméletben benne foglaltatik a nemfiziológiás icterus, a m. h. n. később felfedezett aetiologiájának alapkoncepciója. Lenart elméletének helyességét később az Rh faktor felfedezése igazolta is. Lenart munkásságát egyébként is nagyra kell értékelnünk a vércsoport-szerológia szempontjából. Első között foglalkozott a vércsoportok klinikai jelentőségével, mint láttuk, elsőként végzett hazánkban MN vércsoport-vizsgálatokat, az elsők között hívta fel a figyelmet a vércsoport-vizsgálatok alkalmazására a vitás származás tisztázására. Az 1945 utáni években pedig — az Rh-faktor jelentőségének ismeretében — jelentős munkát végzett a m. h. n. megelőzése terén. Jelenleg humángenetikai problémákkal foglalkozik és nagy szerepet vállalt a genetikai tanácsadásban, ill. a praenatalis preventióban. Itt kell megemlítenünk Mosonyi Lászlónak 1936-ban német, majd 1939-ben angol nyelven megjelent közleményeit, amelyekben az ABO-csoportok szerint azonos ismételt transzfúziók után megjelenő ellenanyagokról, ill. hemolitikus reakciókról számolt be. E közleményeket az isoimmuniatióra utaló korai megfigyelések között még ma is számon tartják. Rh(D)-vizsgálatokat a m. h. n.-mal kapcsolatban hazánkban első ízben Neubauer végzett (1946-ban). Ugyancsak ő végezte az első mesterséges és sikeres Rh(D) immunizálást is emberen (1947-ben). Az ő nevéhez fűződik az első sikeres vércserés transzfúzió is m. h. n.-mal született újszülöttön. Meg kell említenünk még Gyöngyössy nevét, aki 1947 után a m. h. n. területén nemcsak klinikailag, hanem experimentálisán is igen értékes munkásságot fejtett ki. Mint jelentős munkát kell megemlítenem: Valló—Perkedi—Holló szerzőségében az újszülöttek haemolytikus betegségéről 1961-ben megjelent könyvet 21 . A m. h. n. megelőzősét, ill. korai diagnózisát célzó vizsgálatok hazánkban 1962 óta szervezett formában folynak a kötelező terhesvizsgálatok kapcsán. Ezzel Lenart György 20 Lenart, G. : Über die Pathogenese des Icterus neonatorum. — Klin. Wschr. 1928. 7.24.1137. 21 Valló— Perkedi—Holló : Újszülöttek haemolytikus betegsége. Budapest, 1961. Medicina.
