Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 62-63. (Budapest, 1971)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK - Rex-Kiss Béla—Szabó Sándor: A magyar vércsoport-szerológia 50 esztendeje

1930-ban debreceni egyetemi tanári állásától megvált, miután meghívták a bázeli egyetemre az élettan tanszékvezető tanárának, prof. Brömser utódaként. 1956ban nyugdíjba ment és átvette a Baselben újonnan létesített Kísérleti Gerontológiai Intézet vezetését. Ezt az állását azóta is betölti. Verzár Frigyes a FAO (Food and Agriculture Organisation) és a WHO (World Health Organisation) több bizottságának, valamint sok nemzeti és nemzetközi tudományos társaságVerzár Frigyes Verzár Frigyes és Weszeczky Oszkár laboratóriumi munka közben (1919) nak rendes vagy tiszteletbeli tagja. Díszdoktora a nyugatnémet freiburgi és a debreceni tudományegyetemnek. Weszeczky Oszkárról életrajzi adat alig áll rendelkezésünkre. Miskolcon született. Az I. világháborúban ugyanabban a K. u. K. Feldiaboratóriumban teljesített katonai szolgálatot, amelyben Verzár, és már akkor legközvetlenebb munkatársa volt. Verzár egyetemi tanárrá történt kinevezése után intézetében dolgozott mint tanársegéd 1923-ig, majd pár évet töltött a debreceni belgyógyászati klinikán. 1926-tól gyakorló orvosként dolgozott Debrecenben egészen 1944-ig. A náci-nyilas terror áldozataként halt meg: 1944 júliusában egy Auschwitzba irányított transzportba osztották be, súlyos betegen. Verzárék teljesen önállóan jutottak arra a gondolatra, hogy vércsoport-vizsgálatokat végezzenek különböző nemzetiségű egyéneken, azzal a feltételezéssel, hogy ezeknél a vércsopotok %-os megoszlása esetleg nem lesz azonos. Nem volt — és a világháborús állapotok miatt nem is lehetett — tudomásuk arról, hogy L. Hirschfeld és felesége egy évvel előbb (1918-ban) hasonló célból vizsgálatokat