Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 62-63. (Budapest, 1971)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK - Rex-Kiss Béla—Szabó Sándor: A magyar vércsoport-szerológia 50 esztendeje

A MAGYAR VÉRCSOPORT-SZEROLÓGIA 50 ESZTENDEJE REX-KISS BÉLA—SZABÓ SÁNDOR TV/fint ismeretes, a vércsoportok, ill. az isohaemagglutinatio jelenségének felfedezése a századfordulón történt és Landsteiner nevéhez fűződik. A vércsoportok csak lassan kezdtek szélesebb körben ismertté válni, aminek elsősorban az volt az oka, hogy nagy gyakorlati jelentőségüket csak kevesen, ill. későn ismerték fel. Magyarországon viszonylag még későbben figyeltek fel Landsteiner felfedezésére, annak ellenére, hogy Landsteiner egészen 1920-ig közvetlen szomszédságunkban, Bécsben dolgozott. Azonban a késedelemért kárpótlásul szolgálhat, hogy a magyar vércsoport-szerológia első jelentkezése máris átütő tudományos sikert hozott a magyar kutatóknak, névszerint Ver zár Frigyesnek és Weszeczky Oszkárnak. Tudomásunk szerint Magyarországon az első vércsoportvizsgálatokat a debreceni orvostudományi egyetem ált. kórtani intézetében végezték 1919-ben, mégpedig az intézet akkori igazgatója, Verzár Frigyes egyetemi tanár és tanársegédje, Weszeczky Oszkár, Verzár Frigyes 1886-ban született Budapesten. Apja orvos volt és az ő nyomdokait követve, szintén az orvosi pályát választotta. Egyetemi tanulmányait a budapesti tudományegyetem orvosi fakultásán végezte, és 1909-ben avatták orvosdoktorrá. Ezután hosszabb nyugat-európai tanulmányútra ment: előbb Tübingenben M. Heidenhain, P. Grützner és K. Barker, majd 1911-ben Halléban /. Bernstein mellett, 1912-ben pedig Cambridge-ben Barckroft és Keith Lucas intézeteiben folytatta tanulmányait. Budapestre visszatérve a Tangl prof. által vezetett ált. kórtani intézetet választotta munkahelyül. 1913-ban elnyerte a budapesti egyetem orvosi karán — 27 éves korában — a magántanári képesítést. Az I. világháborúban bakteriológusként teljesített katonai szolgálatot, mégpedig a Debrecenben működő K. u. K. Feldiaboratóriumban. A világháborús években — mint ismeretes — cholera-járvány ütötte fel a fejét Magyarországon, és Verzár, Weszeczkyvel együtt — aki ugyanazon laboratóriumban mellette teljesített katonai szolgálatot •— a Nyúláson telepített katonai fogolytábor orosz hadifoglyain ezrével végzett cholera és typhus-vizsgálatokat. Ezeknek a vizsgálatoknak az eredményeiről be is számoltak a D. Med. Wochenschrift 1916. évi 16. számában („Stuhluntersuchungen auf Typhus- und Cholerabazillen" címen). Verzárt 1918-ban a debreceni tud. egyetem orvostudományi kara ált. kórtani és élettani intézetének igazgatójává és egyetemi tanárrá nevezték ki. 1925-től 1938-ig igazgatója volt a Tihanyban létesített Biológiai Kutató Intézetnek is.