Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 62-63. (Budapest, 1971)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK - Vértes László: A 100 éves szülészeti fájásmérés történetéből

3. táblázat A TOKODYNAMOMETRIA ALAPMÓDSZEREI (ALAPELJÁRÁS, A REGISZTRÁLÁS MÓDJA) Tokographia belső transvaginalis, transabdominal (Alvarez, Baumgarten, Caldeyro

—Barcia, Eskes, Hendricks etc.) külső Hysterotonograph (Frey) Tokograph (Lóránd) Tokometria külső Tokometer (Lóránd) Uterotensiometre (Vignes) Tokergometria külső Tokergometer (Lóránd) A mérés lehetséges időtartama szerint is áttekinthetjük a tokodynamometriát. Regisztrálhatunk folyamatosan (perceken, de akár 1 órán át) : tokographia ; figyelhetjük a pillanatnyi helyzetet (mutató-kitéréssel jelző készülékek): tokometria ; végezhetünk méréseket olyan készülékkel, amely a szülőtevékenységet árammérő módjára összeadja és számokban kifejezi: tokergometria. A fenti felosztásban tárgyal néhány készüléktípust a 3. táblázat. A TOKODYNAMOMETRIA JELENE ÉS JÖVŐJE Történelmi összeállításunknak nem lehet feladata vizsgálatok ismertetése. Nem említettük pl. a fájástevékenység tokometriás tényezőt, valamint a fájásgyengeség típusait, amelyeket Lóránd szerint tárgyal a világirodalom (nyugalmi tonus, contractio intesitas stb., illetve a primaer fájásgyengeség hypo-, normo-, hypertonias formája stb.). Klinikopharmacologiai és endocrinologiai vizsgálatokat folytatunk, foglalkozunk a cukorbajos szülőnők fájástevékenységének elemzésével — a napi klinikai gyakorlat állandóan újabb és újabb témákat vet fel. Az elmúlt 100 év, s ezen belül az utóbbi 40 év sok-sok eredményt hozott. A tokodynamometria segítségével maradéktalanabbul valósítható meg az egyedi és ésszerű szülésvezetés. A fájásmérés révén értékes adatokat nyerünk élettani