Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 62-63. (Budapest, 1971)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK - Bugyi Balázs: Franz Anton Mesmer és magyarországi tartózkodása

FRANZ ANTON MESMER ÉS MAGYARORSZÁGI TARTÓZKODÁSA 1 7 7 5 -BEN BUGYI BALÁZS T>ár Franz Anton Mesmer (1734—1815) kétszáz éve kezdeményezte Bécsben a „mágneses" — magyarul a „delejes" — gyógyítást, az eltelt hosszú idő sem volt elegendő annak eldöntésére, hogy Mesmer sarlatán volt-e, akit csak a vagyon, az elismerés szerzése és a hatalom vágya késztetett kuruzslásra — mint ellenzői és ellenségei állítják — vagy pedig — mint nem ritka elismerői és munkásságának értékelői látják — becsületes, jószándékú, a gyógyítás terén új utat nyitó orvos volt-e, aki nemcsak egy fizikai tényezőnek, az akkor még nagyon is kevéssé tisztázott mágnességnek az emberi szervezetre gyakorolt hatását kutatta és ennek segítségével a betegeket gyógyította, hanem ezen túlmenően a szuggesztió, sőt a pszichoszomatikus medicina területén is egyike volt az úttörőknek. A vita még ma is folyik. I. Mesmer élete, tevékenysége általában ismertnek tekinthető, de alig ismeretes, hogy 1775-ben pályája kezdetén Mesmer Magyarországon hosszabb ideig tartózkodott és gyógyított. Közlésünk célja Mesmer életének, tevékenységének vázlatszerű összefoglalása mellett magyarországi tartózkodásának megbeszélése. Életrajzi adatai röviden összefoglalhatók: 1734-ben Iznangban, a konstanzi tó mellett Svájcban született. Diliingenben, Ingolstadtban, majd Bécsben tanul. Kitűnő muzsikus, aki hosszú időn át alig tudja eldönteni, hogy zenész vagy orvos legyen-e belőle. Érdeklődése mindvégig a misztikum felé hajlik. „A csillagok hatása az emberi szervezetre" című értekezése alapján avatják a bécsi egyetemen orvosdoktorrá. Egyesek szerint hamarosan tanári címmel tünteti ki a Van Swieten, Mária Terézia bizalmi orvosa, a zseniális egészségügyi organizátor által vezetett orvosi bizottság. Ez az elismerés döntően elősegíti Mesmer pályájának magasra ívelését. Feleségének nagy vagyona kezdettől fogva gondtalan jólétet biztosít vészére,. Ez teszi lehetővé, hogy Mesmer maga is a muzsikusok támogatójává válhasson. így lesz W. A. Mozartnak is mecénása, aki „Bastein és Bastienne" című fiatalkori operáját első ízben a Mesmer palotája kertjében felállított színpadon mutatja be. 1769-ben mágnesezéssel — delejezéssel — kitűnő gyógyhatást ért el néhány betegen Mesmer. Ekkor kezdi meg az „állati mágnesség" tanulmányozását. Fel-