Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 62-63. (Budapest, 1971)
KISEBB KÖZLEMÉNYEK - Kapronczay Károly: A krakkói egyetemen tanult lengyel orvosok a XVI. századi Magyarországon
vissza Lengyelországba, mivel lemondásra kényszerítették Erdélyben (1549) és három évig hiába várt Kassán a Ferdinánd által felajánlott sziléziai birtokok elfoglalhatására. Ebben az időben már fivére, Zsigmond Ágost volt a lengyel király és Struthius Izabella melletti orvosi megbízatása is csak 1552 után következhetett be. így semmi esetre sem követhette Izabellát Budára, sőt 155ö-ban sem ő ment Gyulafehérvárra — udvari orvosként —, hanem Novicampianus, aki 1553-tól volt János Zsigmond nevelője és Izabella orvosa. Izabella 1552—1556 között Varsóban tartózkodott, ahol udvarában még ekkor sem szűntek meg a szenvedélyes politikai viták és intrikák. Valószínű, hogy ezért vált meg Struthius Izabellától. A korabeli feljegyzések szerint Struthius orvosi szaktudása hazája határain kívül is ismeretes volt. így érthető, hogy II. Szulejmán szultánhoz is elhívták. Azt már magától Struthiustól tudjuk, hogy sikeresen gyógyította meg a beteg török uralkodót és a jó ajánlatok ellenére sem maradt Törökországban, hanem visszatért Lengyelországba. Útja alatt Budán, a királynő udvarában, egy rendellenes érverésú olasz katonát kezelt (. .. reperi et Budae in Ungaria dum essem apud reginam Isabellam, militem quendam stipendiarium cui semper deficiens erat pulsus... — írja 1555-ben kiadott könyvében 8 ). Forrásaink ismeretében ez az állítás némi módosításra szorul, ha figyelembe vesszük, hogy Izabella magát mindig Magyarország királynőjének nevezte és Budát is úgy tekintette, mint országa székhelyét. Az is igaz, hogy Izabella lengyelországi tartózkodása idején, amikor a török porta János Zsigmond és Izabella visszahívását követelte, a diplomáciai alkudozások alatt történtek bizonyos ígéretek, hogy a visszatérés után a szultán újra visszaadja János Zsigmondnak Budát 9 . Természetesen ezt egyik részről sem gondolták komolyan. Nem lehetetlen tehát, hogy Struthius járt Budán és leírásában úgy említhette a régi királyi várat, mint Izabella székhelyét. Azonban ezt az utazást is csak 1552 utánra helyezhetjük, Struthius után a lengyel humanizmus egyik legnevesebb tudósa, Albertus Novicampianus (Wojciech Nowopolski) került a megüresedett udvari orvosi állásba, de — amint már előbb említettem — János Zsigmond nevelését is rábízták, Weszprémi így ír erről 10 : „Tökéletes teológus és filozófus, és bár foglalkozására nézve legkevésbé sem orvos, mégis kiváló természetismerő és gyógyításban kitűnően képzett ember volt. Novicampianust e sokoldalú tudásból indíttatva kiküldötte őt nagyszerű fizetéssel Zsigmond Ágost lengyel király Magyarországba édestestvéréhez, I. János magyar király özvegyen maradt feleségéhez, Jagelló Izabellához, hogy gondosabban vigyázzon egyetlen fiának, János Zsigmond királyi hercegnek a tudományos és erkölcsi nevelésére , , Novicampianus (1508—1558) is a krakkói egyetem neveltje volt és később tanára lett. A diákság körében népszerű humanista tudós kora sokoldalú érdeklődésével foglalkozott a természettudományokkal és így a medicinával is. Ő volt 8 Artis Sphygmicae iam MCC annos perditae et desideratae libri. V. 1555. 9 Szádeczky, i. m. 93. 10 Veszprémi, i. m. III. 589—591.
