Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 62-63. (Budapest, 1971)
KISEBB KÖZLEMÉNYEK - Kapronczay Károly: A krakkói egyetemen tanult lengyel orvosok a XVI. századi Magyarországon
A KRAKKÓI EGYETEMEN TANULT LENGYEL ORVOSOK A XVI. SZÁZADI MAGYARORSZÁGON KAPRONCZAY KÁROLY y^özép-Európa sorsdöntő kérdése a XV—XVII. században a török támadások feltartóztatása, illetve visszaverése volt. A küzdelmet eredményesen csak egy egységes és gazdaságilag jól szervezett állam vehette fel. Ezt a szerepet a 15. század második felében Hunyadi Mátyás állama töltötte be, de Mátyás halála után a Jagelló-család volt az a közép-európai hatalom, amely uralma alatt tudhatta Lengyelországot, Csehországot és Magyarországot. Azonban a 16. század első felében — jól ismert okok miatt — a Habsburgok fokozatosan visszaszorították a Jagellókat. A földrajzi felfedezések következtében Nyugat- és KeletEurópa között erős gazdasági szintkülönbségek mutatkoztak, hiszen az Amerikából elszállított kincsekből a nyugati államok gazdagodtak meg. Ebből a Habsburgok is jócskán részesültek, hiszen ennek a családnak egyik ága birtokolta Spanyolországot. A Jagellók nem tudtak vetekedni a gazdagabb Habsburgokkal, és ez szolgál magyarázatul közép-európai visszavonulásukra. Mohács után Habsburg Ferdinánd és Szapolyai János küzdött Magyarország teljes uralmáért ; ebbe a Jagellók nem szólhattak bele. Ez természetesen nem jelentette azt, hogy a lengyel bel- és külpolitikai nehézségekkel küzködő Jagellók lemondtak volna közép-európai hatalmi törekvéseik esetleges valóraváltásáról, így érthető, hogy a hatalomért torzsalkodó Ferdinánd és János közül éppen az utóbbi a lengyelek segítségére is számított, bár a törökkel is igyekezett megegyezni. Szapolyai János 1539-ben feleségül vette Zsigmond lengyel király lányát, Izabellát: ezzel kívánta szorosabbra fűzni kapcsolatait a lengyel királyi udvarral. Szapolyai halála (1540) és Buda török kézre kerülése (1541) alaposan megváltoztatta az ország területi és politikai helyzetét. Magyarország három részre szakadt és Erdély — Fráter György ügyes politikája nyomán — a független magyar állam folytatása lett. Buda elfoglalása után a szultán az ország keleti területeit védnöksége alá helyezte és a csecsemő János Zsigmondnak, illetve nagykorúságáig helyette uralkodó Izabellának engedte át. A királyi udvar a soknemzetiségű Erdélybe költözött, ahol Fráter György — bár nem mondott le az ország egyesítéséről — politikájával lerakta Erdélyben az önálló fejedelemség alapjait. Izabella erdélyi humanista udvarában — ahol az olasz divatnak és szokásoknak hódoltak — sűrűn váltogatták egymást a lengyel nemesek, zsoldosok és tudósok. Izabella alakját talán a legjobban Gárdonyi Géza rajzolta meg az Egri csillagok