Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 60-61. (Budapest, 1971)
TANULMÁNYOK - Szőkefalvi-Nagy Zoltán -Spielmann József: Nyulas Ferenc életére és működésére vonatkozó újabb adatok
kelni kívántuk, elölről kellett kezdenünk a kutatást. Ennek során több olyan fontos adat is előkerült, amelyről sem Ilosvaynak, sem Nyulas későbbi életrajzíróinak nem volt tudomása. I. ÚJABB ÉLETRAJZI ADATOK Az eddigi kutatásokból ismeretes, hogy Nyulas Ferenc 1758. július 25-én Köszvényesremetén (ma Maros megye) született. Előbb Mikkházán, majd Marosvásárhelyt és Kolozsvárt tanult. Orvosi oktatását a bécsi egyetemen nyerte, tanulmányait azonban Pesten fejezte be, orvosi oklevelét itt szerezte meg, 1788. január 22-én. Tanulmányévek Az újabb kutatások Nyulas egyetemi tanulmányait illetően érdekes adatot hoztak felszínre. Maga említi egy 1797-ből származó kérvényében, hogy bécsi tanulmányai idején, az Erdélyi Gubernium ajánlatára a Goldberg-alapítvány (Goldberg-Stift) segítségében részesült. Ezt az alapítványt a bécsi orvosi egyetem Goldberg nevű professzora alapította 1735-ben, s az 1924-ig létezett. Közel két évszázados fennállása alatt mindenekelőtt katolikus ifjaknak nyújtott anyagi segítséget, ingyen lakást, ruházkodást és más anyagi juttatást. Számos erdélyi ifjú is igénybe vette. A támogatottak között már az 1776—77-es években szerepelnek erdélyi katolikus ifjak. Később más felekezetű erdélyi diákok is élvezték a segítségét, az erdélyi Gubernium vagy a bécsi Aulikus Kancellária ajánlására. Feltehető, hogy Nyúlást a Gubernium Kollonich László püspök javaslata nyomán terjesztette fel, Ő volt ugyanis az elnöke a kolozsvári kollégiumban megvédett „Tételek az egyetemes bölcsészetből és mennyiségtanból" című disszertációja bizottságának. Bécsi tanulmányai idején kémia iránti vonzalma vitte az orvosnövendéket a híres Jacquin Miklós (1727—1817) kohászati kémiai előadásaira (1783-ban). Ami pedig „a tanár élő szóbeli előadásából kimaradt", azt pótolta — mint maga írja ugyanezen 1797-es beadványában — „Bergman, Grell, Lavoisier, Chaptal, Hermbstädt stb. kémiai kohászati műveinek olvasásával" 5 . Bécset 1787-ben otthagyta, s két utolsó szigorlatát Pesten tette le. Az egyetemváltás okát ő maga egy másik, ugyancsak 1797-es iratában úgy indokolta, hogy a „magasabb vegytani ismeretek megszerzése végett" a jeles kémiatanárnak, Winterl Jakabnak. (1735—1809) előadásait akarta hallgatni egy egész éven át Pesten 6 , 5 Magy. Orsz. Levéltár Gub. Transylvanicum in Politicis (továbbiakban G. T. p.) 5617/1797. e G. T. p. 3029/1797.
