Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 60-61. (Budapest, 1971)

TANULMÁNYOK - Kapronczay Károly: Comenius és az egészségi nevelés

Comenius : Orbis Pictus. XXXVII. Az ember külső tagjai Ennek ellenére el kell ismernünk az Orbis Pictus érdemeit abban a tekintetben, hogy a népiskolai oktatásban elsőnek tanítja az emberi testről szóló ismereteket. Ezen tévedések ellenére Comenius jól látja és tanítja, hogy a szökőerek az élet erei, de a szívet —• mint az élet központját — helytelenül értelmezi. Magyarázata szerint a szívből az erek viszik szét a testbe az életet és egyben a vér az élet hordozója. Comenius felfogásában helyes és helytelen dolgok váltogatják egymást, így helyesen értelmezi az agy szerepét mint a mozgás és a gondolkodás központját, de az inaknak megint különös szerepet tulajdonít. Úgy magyarázza, hogy az inak vezetik az „érzékenységet" — mai szóhasználattal az ingereket —, és ez megint nem helytálló. Ebben a korban még nem ismerték az idegrendszert és annak szerepét a mozgás és a gondolkodás területén. Az idegrendszert valójában az izmokban és az „inakban" ágyazottan találjuk. így tulajdonít Comenius különös szerepet az „inak"-nak. A külső és a belső érzékenységek elnevezésű leckében Comenius az érzékszervekről ír. A szem, az orr, a nyelv és a fül szerepét tapasztalati alapon jól határozza meg, de a kéz funkciójának ismertetésénél a tapasztalat helytelen következtetésekre vezetett. Jól látja, hogy a „kéz megismeri egymástul tapasztalással a dolgoknak mennyiségét és minéműségeket, meleget és hideget, nedvest és szárazat,