Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 60-61. (Budapest, 1971)

TANULMÁNYOK - Kapronczay Károly: Comenius és az egészségi nevelés

vonatkozó megfigyelés és az igazságkereső tudás lépjen. Ennek alapja a szemléltetés módszere. Comenius Descartes hatására elveti a tekintély bizonyító erejének tanát. Iskolarendszerének felépítése több fokozatú, amely az életkori sajátosságokhoz idomul. Az első az anyaiskola, amely a 6. életévig tart. Ezt követi a 12. életévig terjedő, anyanyelven tanító népiskola. Erre épül fel a harmadik fokozat, a latiniskola, s a negyedik és egyben a legmagasabb fokozat, az akadémia (18—24 év között.) Comenius foglalkozott az iskolák szervezésével, fenntartásával, kidolgozta az egyes iskolai fokozatok feladatait, szabályozni kívánta a tanítók számát és tudását, a tankönyvek kiadását és maga is írt tankönyveket. Részletesen az iskolatípusok feladatait a latinul írt Didactica Magnában dolgozta ki. Comenius neveléselmélete olyan korban született, amikor Európát a társadalmi átalakulás vihara rázta meg. Ekkor tört ki az angol forradalom és dühöngött a 30 éves háború. A haladást jelentő forradalom és az igazi feudális háború jelképezte a 17. századi Európa nagy ellentmondását, a haladás és a maradiság kérdését. Ez szolgál magyarázatul, hogy Comenius szakítani tudott a múlt hagyományaival, és létre tudta hozni a nevelés területén az újat, a haladót, amely nemcsak az elmaradott Kelet-Európának, de a fejlettebb, nyugati területeknek is utat mutatott. COMENIUS ORVOSI ÉS LÉLEKTANI ISMERETEI Comenius könyveit olvasva számos olyan fogalommal és eszmefuttatással találkozunk, amely ilyen vagy olyan értelemben orvosi vonatkozású, és következtetéseket enged levonni a kor orvostudományi színvonaláról. Mindenekelőtt Comeniusnak alapos ismeretei voltak anatómiai és pszichológiai kérdésekben. Ezeket külön kell tárgyalnunk, mert a pszichológiai kérdésfeltevésnél az idealista és a materialista elemek keverednek. A Didactica Magnában és az Orbis Pictusban az embert — bár isteni teremtménynek tekinti — materialista módszerekkel vizsgálja. Elsősorban az oktatáshoz szükséges ismereteket úgy tárgyalja, hogy azok elsajátítási útját könnyítse meg. Orvosi ismereteinek kialakításában nagy hatással voltak Comeniusra a humanizmus orvostudományi eredményei, valamint Bacon hatását is kielemezhetjük írásaiból. A Didactica Magnában elsősorban a pszichológiai vonatkozások kerülnek előtérbe. Fejtegetései során addig jut el, hogy az emberi gondolkodás székhelye az agy, azon keresztül tájékozódunk a világ dolgairól. Nagy szerepet tulajdonít az érzékszerveknek, hiszen rajtuk keresztül teremt kapcsolatot az ember a külvilággal. Ez a szemléltető oktatásnak is az egyik alappillére. Az oktatás eredménye sokban függ attól, hogy a tanulók ismereteiket ne csak a szavakon, hanem a gyakorlati életen keresztül ismerjék meg. Az érzékszervekkel észlelt „képek" az agyban dolgozódnak fel. Érdekes, hogy az agy különböző részeihez köti az agy működésének funkcióit. Ezt az Orbis Pictusban a következőképpen mondja el : „A közönséges értelem a főnek első része alatt megfogja a külső érzékenységekből bevett dolgokat. Az elmélkedő erő (belső nézés, az ember elméjében forgó kép) a fő teteje alatt ezen dolgok között ítéletet tészen, elválasztja egymástól ezeket, gondol-