Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 60-61. (Budapest, 1971)
TANULMÁNYOK - Kapronczay Károly: Comenius és az egészségi nevelés
majd igazgatója lett. Itt írta világhírű pedagógiai munkáját, a Didactica Magnat 7 , amely mérföldkövet jelentett a pedagógia történetében és szerves része lett az egész emberiség kultúrtörténetének. Ugyancsak itt adta ki a Janua linguarum aurea reserata 8 című munkáját, amelyet a latin nyelvű oktatás megreformálása érdekében írt. Lesznóból Londonba utazott, hogy a panszofia tervét egy tudós társaság élén megvalósíthassa. 9 Az akkori viszonyok között — közvetlenül az angol forradalom előtt — nem nyílt lehetőség erre, bár élénk érdeklődést váltott ki. Angliából Svédországba ment, de útközben Leydenben találkozott Descartestal, aki elveit ragyogónak találta, de nem tartotta megvalósíthatónak. Hasonló véleményt mondott Comenius elveiről Oxenstierna 10 svéd kancellár is, aki inkább praktikusabb latin nyelvkönyvek megírására buzdította. Ekkor született meg a Novissima linguarum methodus és az Atrium, amelyet a Janua kiegészítésének szánt. Stockholm után újra Leszno következett, ahol a cseh testvérek 1048-ban püspökükké választották Comeniust. Két évvel később — a már Európa-hírű pedagógus — Lorántffy Zsuzsanna meghívására Erdélybe utazott, hogy a sárospataki kollégiumot újjászervezze. Comenius 1050 és 1054 között magyar földön tartózkodott. A szervezőmunka előtt alapos tanulmányt készített a magyar iskolaügyről. Tapasztalatait és elképzeléseit írta meg az Illustris Patakinae Scholae Idea című tervezetében, amelyet Rákóczi Zsigmondnak 11 ajánlott. A tervezet részletesebb kidolgozásával foglalkozott a De cultura ingeniorum és a Felicitas gentis 1- című munkáiban. Az elemi oktatás és a hasznos ismeretek hiányában látta az elmaradás okait. A felsőfokú iskoláknál a jogi és az orvosi karok felállítását sürgette. A bírálatokat tettek követték és Comenius sárospataki tartózkodása alatt nyitották meg a 7 osztályos panszofikus iskola alsó tagozatát. Comenius sárospataki tartózkodásának mégis a legjelentősebb alkotása az 7 A Didactica Magnat 1028-ban írta cseh nyelvre, majd latinra fordította le. 1633-ban már részletekben ismert mű lett, bár csak 1657-ben jelent meg nyomtatásban. 8 Az 1631-ben írt Janua linguarum aurea reserata gondolatainak folytatása az 1643-ban kiadott Novissima linguarum methodus. 9 Comeniust az angol parlament hívta Londonba, hogy az iskolaügy megreformálásával foglalkozó bizottsággal működjön együtt, ő nemcsak az iskolaügy miatt fogadta el a meghívást, hanem azért is, hogy vallási közösségének is támogatást találjon az angol protestánsok között. 10 Oxenstierna, Axel, svéd államférfi (1583 — 1654). IX. Károly svéd király alatt birodalmi tanács tagja, 1612-től kancellár, a svéd külpolitika aktív támogatója. 1626 — 1632 között Poroszország kormányzója, 1632-ben átvette a svédektől megszállt német területek igazgatását. 1634-ben Svédországnak mintaszerű alkotmányt adott, 1648-ban a vestfáliai béketárgyalásokon vezető szerepet játszott. 11 Rákóczi Zsigmond (1623—1652), I. Rákóczi György kisebbik fia. 12 1654-ben írta, de nyomtatásban csak 1659-ben jelent meg Kertész Ábrahám gondozásában, a kiadás helye valószínűleg Nagyvárad volt.
