Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 60-61. (Budapest, 1971)

FOLYÓIRATOKBÓL - Eugeniusz Sienkowski: Profesor Stanislaw Sokól chirurg i historyk medycyny (Kapronczay Károly)

származó Metzig 1804. május 20-án született a Warta melletti Sknierzyn­ben. Hamar árvaságra jutott, és rokonai támogatásával tanult Berlinben. 1822— 182G között a berlini „Vilmos Frigyes Intézet" nevet viselő katonaorvosi fő­iskolán tanult. Rossz anyagi helyzete miatt vállalta a katonaorvosi pályát, bár nehezen viselte el a porosz had­sereg szellemét és fegyelmét. Orvos­doktori disszertációját (De bubonibus pyhiliticus) 1820-ban védte meg. 1831­ben a Lengyel Királyság területére vezényelték. Itt lengyel nőt — Emilia Barbara Schaf er t — vett feleségül, aki különben Chopin rokona volt. Még 1831-ben Lesznóba helyezték át, ahol haláláig tevékenykedett. Felesége csa­ládján keresztül megismerte a poroszok vad germanizálását. 1848-ban a frank­furti parlament tagjává választották. Itt és számos cikkében hívta fel az európai közvélemény figyelmét a po­roszok lengyelországi kegyetlenkedé­seire. A lengyel nyelvű egyetemi okta­tás harcosa volt. Nyílt levelekben, cik­kekben és beadványokban követelte, hogy Poznanban lengyel nyelvű orvos­egyetemet létesítsenek. Kérelmeit né­met, angol és francia diplomatákhoz juttatta el. Ezirányú tevékenysége eredménytelen maradt. 1868. október 1-én halt meg Lesznóban. Halálának oka — orvosi zárójelentése szerint — ideggyulladás volt. Orvosi tevékenysége alatt a nép­betegségekkel, belgyógyászattal és se­bészettel foglalkozott. Politikai publi­kációja mellett számos orvostudományi cikket is közölt. 1837-ben megállapí­totta, hogy a porosz hadsereg korsze­rűtlen egyenruhája miatt számos meg­betegedésben szenvednek a katonák. A gyakori tüdőgyulladás okát is az évszakhoz nem alkalmazkodó katonai ruházat viselésében kereste. Ez ügyben javaslatot terjesztett III. Frigyes Vil­mos porosz királyhoz. Még Berlinben kezdett foglalkozni az orvosképzés problémájával. Refor­mot kívánt a katonaorvosképzés terü­letén is, amelyet az általános orvos­tudomány egyik szakosított részének tekintett. Minden orvostól — még a katonaorvosoktól is — az önzetlensé­get és a lelkiismeretességet követelte. Dr. Jan Metzig nemes jellemű orvos és politikus volt, aki elveivel messze kimagaslott kora németségéből. Leszno és egész Lengyelország őrzi emlékét. A közlemény második részében a szerző teljes bibliográfiát közöl Metzig orvosi és politikai munkáiról. Kapronczay Károly Eugeniusz Sienkowski : Profesor Sta­niszíaw Sokól chirurg i historyk medy­cyny. — Archiwum Historii Medy­cyny, 1968. 3-4. 297—361. p. A Communicationes ex Bibliotheca Históriáé Medicae Hungarica 1959. évi 15. számában jelent meg Sokól professzor cikke „Ungarn und Dan­zig in medizinischer Beziehung im XVI—XVII. Jahrhundert" címen. Most Sienkowski az Archiwum His­torii Medycyny-ben emlékezik meg Staniszlaw Sokól professzor halála al­kalmából. A neves lengyel sebész és orvostörténész 1911. december 9-én született a sziléziai Strzemierzycach Wielkichben. 1935-ben fejezte be or­vostudományi tanulmányait a Jagelló Egyetemen. Neves sebészek mellett vált szakorvossá, és a II. világháború alatt katonaorvosként szolgált a lengyel hadseregben. 1947-től a Gdanski Or­vostudományi Akadémia sebészeti kli­nikáin dolgozott. Szaktudása révén híre Lengyelország határain túl is

Next

/
Thumbnails
Contents