Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 60-61. (Budapest, 1971)

ADATTÁR - Huszár Lajos: Johann Henis emlékérme

közlésre. Mi most bemutatjuk az érem képét a bécsi éremtár gyűjteményében található példány alapján, és egyben közöljük az érem részletes leírását is. E) IO-HENIS-D.COM-PAL.EQ.D.M.LOIMIAT-GER.ET.ITAL.P-C. Mellkép j. alatta CORMANO-F­H) Hét sorban felirat: A-Í2-/CADENT-AULATERE'/ TVO-MILLE-ET* DECEM/MILLIA . A-DEXTERIS • /TVIS • AD • TE • AVTEM • NON/ APPROPINQVABIT./PS-XCI./tehát bibliai idézet/. Bronz 43 mm A bécsi példány bronzveret, de Storer említést tesz ezüst- és ónváltozatról is, sőt az előlapot ábrázoló egyoldalú bronzpéldányról is tudomása van (No. 5116a). A mondottakból mindenekelőtt az derül ki, hogy ezt az emlékérmet a magyar numizmatikai irodalom csak hiányos leírásban ismerte eddig, viszont az idézett külföldi irodalomban — ha a képét nem is, de — a részletes leírását meg lehet találni. Tisztázva az érem ismeretének külső körülményeit, hátra van még annak a megvizsgálása, hogy ez az- emlékérem mennyiben magyar vonatkozású. Johann Henisch (Henis) (1585—1666) Augsburgban született, és mint orvos ott működött. E rövid életrajzi adatból nem igen lehet magyar vonatkozásra következtetni, viszont ismeretes, hogy ő a fia volt azon Henisch György (1549— 1618) ugyancsak augsburgi orvosnak, aki Bártfán született, majd a baseli egyete­men szerzett oklevelet, és tanulmányai befejezése után Augsburgban telepedett le, és ott működött. 6 így tehát voltaképpen Henisch Györgynek van származása folytán kétségtelenül magyarországi vonatkozása, fiának Jánosnak azonban már semmi közvetlen kapcsolata nem volt ősei hazájával. Nyilván Henisch György közismert magyarországi származása folytán lett besorolva a fia emlékérme is a magyar orvosok emlékérmeinek a sorába (felmerülhet esetleg a két név fel­cserélésének vagy összetévesztésének a lehetősége is), de ennek az éremnek ezek szerint tulajdonképpen itt nincs helye. Johann Henischnek Magyarországgal már semmilyen közvetlen kapcsolata nem volt. Az érem egyébként Johann Jakob Kornmann (olaszosítva Cormano) augsburgi eredetű ötvös és éremművész műve, aki 1630 körül Velencébe vándorolt, majd Rómában telepedett le, és itt a pápai udvarnak dolgozott, mint medailleur. 7 Végül a teljesség kedvéért megemlíthető, hogy Storer 1516. sz. alatt még egy érmet közöl Johann Henisch személyével kapcsolatban. Ennek az éremnek az előlapja azonos az általunk közölt érem arcképes előlapjával, a hátlapon viszont több soros vésett felirat foglal helyet Wolfgang Sulzer augsburgi jogtudósnak dedikálva. 6 Szumowski Ulászló: Az orvostudomány története. 1939. Magyar vonatkozású jegyzetekben, Herczeg Árpádtói 407., 414. 7 Forrer, L. : Biographical Dictionary of Medallists III. 1907. 206—208. — Thieme, U.— Becker, F.: Allgem. Lexikon d. bildenden Künstler 21. (1927) 313.

Next

/
Thumbnails
Contents