Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 60-61. (Budapest, 1971)

ADATTÁR - Szőkefalvi-Nagy Zoltán—Spielmann József—Vida Tivadar: Részletek Nyulas Ferenc újonnan megtalált műveiből

ILA' víznek haszna 1. Orvosi haszna A' vizben talált mineralék nem sok belső orvosi hasznot igirnek, mert az alabástrom, vagy-is gypsum durva, földes közép só lévén, valamint a' tiszta vizben ugy a mi nedvességünkben nehezen olvad fel, és a' vérbe, ennek jobbítása végett nem hathat bé, de az első utakon-is azaz a' belekbe a' nedvességeknek se lúgos se savanyó indulatját nem törölheti-el, mert ezen durva sóban a' gálitzsav sokkal erősebben öszve van a' meszel kaptsolva, hogysem ezen kötelet a' mi nedvességeink felbonthassák, azért a' mi jót ottan mivelhet, azt hihetőképpen tsak mechanice eszközli p. 0. a' geleszták elűzésére nem látszik ezen viznek gyákor itala haszontalannak lenni. Ellenben néminemű külső nyavajákban nevezetes hasznot tehet, mint feredő. Ez a' Lakosok és vidékiek előtt régtől fogva tudva volt, és vagyon mert a' Tiszt. P. Jesuiták ideje alatt, úgymint a' kiknek Jegenye akkor birtokokban volt, és a' kik a' kutat tsinosan tartották, 's az embereket a' vízzel való élésre oktatták, tavasztól fogva késő őszig sok külső nyavajákban sinlődő emberek haszonnal gyakorolták, 's gyakorolják némellyek még ma-is ezt a' vizet. Nékem tulajdon tapasztalásaim nintsenek, mert eddig a' vizet tsak nevéről ösmértem, hanem ennek utánna igyekezem a' rólla való itileteket öszve szedni. Egy vidéki úr K. J. azt mondja, hogy ő minek utánna a' negyed napi hideg Messel fél esztendeig bajlódott, és a' patikai szerek semmit sem használtak, másoknak javallásából négyszer ezen vizben megferedeti, és tökélletesen meggyógyult. Különösen a' bőrnyavalyák várhatnak ezen víztől vigasztalást. Ilyen az artzulatnak fakadékossága, orbántz, rüh, lábszár és máj fekélyek, lábdagadás, talám a' tagoknak köszvényes dagadásai-is, szemfájás, szemek gyengesége, vérmessége 's a' t. A szemek nyavajájában a' gyakor mosdódás ezzel a' hidegvízzel hasznos, különben pedig feredőnek a' viz felszokott melegitetni, Miként keljen a' feredővel élni, mitsoda törvényeket és mértéket benne tartani, elegendő utasítást attam már a borvizekről irott munkám 3-ik darabjában a íO-ik szakaszban. A' Jegenyei Lakosok azt mondják, hogy az udvarban az ablak alatt lévő kis kert-béli forrás szemfájásban, a' falu felső végén levő pedig fülfájásban, más források más nyavajákban volnának hasznosok. De mivel én ezeket a' forrásokot rendre megkémlettem, 's minyájokban tsak ugyan azon mineraléket találtam, noha külömböző mennyiségben, azt gondolom, hogy azoknak orvosi erejek-is egymáshoz hasonlók. 2. Gazdasági haszna A' Lakosoknak vallás tétele szerént Jegenyében a juhok között a' métej soha sem uralkodik. A mult tavasszal-is, midőn Erdély országában annyi ezer juhok és szarvas marhák elhullottak, Jegenyébem egyetlenben egy sem döglött meg, és ezen szerentsét ők magok a' viz italnak tulajdonítják, mellyet annál inkább meg lehet nékik engedni, mert más falukban-is a' hol a barmok alabástromot vagy más laxáló sóval terhes vizeket isznak, millyen p.o. Méra, a mult tavasszal a' Métej nem ural-