Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 60-61. (Budapest, 1971)

ADATTÁR - Szőkefalvi-Nagy Zoltán—Spielmann József—Vida Tivadar: Részletek Nyulas Ferenc újonnan megtalált műveiből

ásás nélkül igen sok hellyeken mezítelenül áll ki á földből. — E' mellett valamint Kalotaszegnek több más hellységeiben ugy kívántképpen a' Jegenyei határon a* hideg kut patakától egyik észak felé nyúló völgyecskében olly nagy bővségben találtatnak a' kövé lett apró tsigák, mellyeknek neve a' Tudósoknál Pénz tsiga, Lentse kő (Helicites, Lenticulites, Lensenstein) hogy lapáttal lehetne felmerni, melly elég bizonysága annak, hogy valaha ezen helylységet tenger fedezte. A' Jegenyei határnak napnyugotti hegyeit szép bükkből erdő nőtte-bé, mellynek a' most próbára vett Kut forrás napkeletről éppen ajjában fekszik, és maga a' forrás-is a' Lakósoktól Hideg kútnak neveztetik, talán azért hogy a' több forrásoknál hidegebb. Környülete a' forrásnak sok jóféle here és egyéb szénának való füvekkel bővölködik. Maga a' forrás az erdőből lejövő gyenge patakocskának déli martjában vagyon és egy quadrat ölni négyszögű tót ábrázol, melly rakó fákkal környül van véve négy szegre, de azt a' régiség nagyon megrongyollotta. Regenten a' Tiszt. Pater Jesuiták nagyobb becsben, és takarékosabban tartották ezt a! kutat. Ugrása a' víznek nintsen, ha nem tsak szép tsendesen forr fel a földnek gyomrából, f

s mivel vize mindjárt a' mellette lévő patakba omolván, fészkében meg nem gyűlhet, a' forrás kútja alig van egy láb méjségü. Szine vizének nintsen, azaz a' viz igen tiszta, melly tulajdonságát minekutánna kimeritetik 's a' levegőn sokáig állott sőt ha tüz melegére kitétetik akkorse veszti el, melly elég jeléül szolgál, hogy szabad földek nintsenek benne. Buborékokat nem hány mint a' borvíz se fészkébe se kimerítése után a' pohárbanse ha tűznek melegére kitétetik. Jele, hogy vagy semmi vagy felette kevés Spiritus mineralis azaz szénsav lakik benne. Szaga az én érzésem szerént tellyességgel nintsen. Némelly Jegenyei lakosok, nem tudom egymás között fenn forgó előitiletből vagy hogy az esztendőnek némelly részében ugy vagyon, a' víznek egy kis kénkő szagot tulajdonítanak, de talám e* sem kénkő szag, hanem 'a. forrás fészkének takarékatlan iszapos sarjától származik Izze a' legjobb iható vizekhez képest nem éppen kellemetes, a' lenyelés után nyilvánságosan keserű, azért a' Lakosok nem isznak belőle, de ok nélkül, mert több forrás vizeik is ilyen izüek, tsak valamivel kissebb mértékben, millyen p. 0. a' rajta nem mesze felyül lévő Borsos kut, mellynek ihatóságát ők ditsérik. Önnös nehézséget az ahoz meg kévántató eszközökkel megmérvén, 's szokás szerént ugyan azon egy mérséklet alatt a' tiszta lombikos víznek nehézségéhez hasonlitván találtam lenni = 1,0013 vagy-is minden kupa vizet 27 gránokkal nehezebbnek találtam a' tiszta lombikos víznél. Nem kevés külömbség a' Radnai borvizek nehéségéhez képest de ezt szüli, a' Jegenyei vízben jelen nem levő sok szabad föld, és szénsav. Mérséklete a' víznek nem lehet, hogy valamennyire változó ne légyen; mert á forrás hellyé egy tót formálván igen sok pontokban vagyon a' napnak és gőzörvénynek kitétetve, mind azonáltal hogy az magát sokkal kevésbbé szabja a' külső levegőhöz mint á folyó vizek abból világos, mert Júniusnak 28-ik napján, midőn a' Reaumur hevettyüjét, mellyben a' kéneső akkor a lő-ik léptsőt tartotta, a' vizbe belé merítvén, a' kéneső egyszeriben leszállott a' 11-ik léptsőre. Nem volt még alkalmatosságom télben, midőn a' föld szine meg van fagyva a' víznek mérsékletét megkémlelni, de a lakosok, kik ezen vizet télben melegnek, nyárban hidegnek mondják lenni, sőt a

f kutat magát hideg kútnak nevezik, azt beszéllik, hogy a' viz a! leghidegebb télben