Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 60-61. (Budapest, 1971)
ADATTÁR - Szőkefalvi-Nagy Zoltán—Spielmann József—Vida Tivadar: Részletek Nyulas Ferenc újonnan megtalált műveiből
A' hetedik napon a' himlő' hójagnak le-írt változásai méginkább feftődnek ki. A' nyoltzadik napon a' hójag himlő tökélletességre ment, egy borsó szemnyi nagyságú, környéke meg-gyuladva kevéssé fájdalmas, a' benne lévő nedvesség még tiszta. A' körülvevő piros udvar néha nagyobb, néha kisebb. Ezen idő tájban (néha hamarébb-is) mutatya magát egy kitsin hideglelés, mely egy néhány Óráig, néha egy, ritkán két napot tart; igen gyakran oly gyenge, hogy a' pulsusban tsak alig lehet észre venni, hanem inkább valami kevés foróságba, szomjuságba, és nyughatatlan álomba mutatya-ki magát. Néha a' himlősök most, vagy egy két nappal későbbre fájdalmat érzenek, honyajok alatt, az ott lévő ikrás husok-is meg-dagadnak. Egyébaránt a' Gyermekek elevenek, és játzodnak mint máskor. A' kilentzedik napon á himlő hójag éppen olyan, mint a múlton, tsak hogy a' körüle lévő udvar pirosabb, és ki-terjedtebb. A' tizedik napon a' himlő hójag genetségesül, a' benne lévő nedvesség többé nem vékony, tiszta, hanem vastag, nem áltállátzó, fejérellő, vagy sárgálló zavaros, valóságos genetség. A' hójag közepe a! bé-hojpadás helyin fel emelkedik, de tsak ugyan úgy, hogy a' himlő hójag még-se lesz fél gömbölyeg, vagy egész gömbölyeg formájú, hanem inkább lapos. Ily formán marad a' himlő a' tizenkettödik napig, a' melyen kívülről száradni, és a' közepin feketés lenni kezd. A' himlő hójag körül lévő udvar a' hatodik, és hetedik naptól fogva, a' tizedikig pirosodik és terjed, a' hójag körül kevéssé fel-dombosodik, azon innen fogyni, és sárgulni kezd, mihelyt a' genetségesülés kezdődik, és a' hójag száradása alatt lassanként elmúlik. Tsak ugyan ezen udvar nem minden óltottaknál egyforma, hanem majd kisebb, majd nagyobb, néha pedig nagy ki-terjedésü. §. G. A' valódi tehén himlőzés le-f oly ásában-is lehet néha kitsin külömbségeket észre venni, vagy néha (ámbár ritkán) ragadnak oly' változások-is öszve, melyekről eddig emlékezett se volt, és valósággal a' tehén himlővel semmi okból folyó öszve köttetéssel nintsenek, hanem tsak történetből azzal öszve akadtanak, így p.o. a' himlőzés le-folyása néha hamarébb, néha későbbre mégy en. Meggyüladása és megtelése a' himlő hójagnak, sokszor a' hatodik, vagy nyoltzadik napon, sőt néha későbbre-is esik meg, főképpen a' hidegebb idő szakaszokban, a' gyengébb, és rosszul táplált subjectumokban, s. a' t. Illyenkor a' többi ki-bonyoldásai-is a' himlőnek a'hoz-képest vágynak. A' himlő genetségesedése alatt, vagy valamivel hamarébb-is a' himlő' veres udvarán, vagy azon kivül néha mellösleg való hojagok lesznek, az egész testen pedig igen ritkán lehet himlőket látni. Némelykor 14 , 20. 's több napokkal-is a' himlő után, valami pattogzás forma ki-ütés lepi-el az egész testet, mely néha a' bolha tsipéshez, máskor pedig a' kása himlőhöz hasonlít, és ekkor hamarébb-is ki-üt. Néha hirtelen elszárad ezen ki-ütés, vagy bé-üt, és majd újra kijön, és illyenkor hoszszason tart. A f tehén himlőt némelykor Orbántz-is vészi körül, közbenjőnek olykor a' veres himlő, skarlát, melyek a' tehén himlő' ki-bonyolódását, növését, és genetségesedését 21 Orvostörténeti Közlemények 60—61.
