Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 60-61. (Budapest, 1971)
TANULMÁNYOK - Ormos Pál: Hódmezővásárhely egészségügyi fejlődése
Ferenc foglalta el. Közben szükségessé vált a miniszteri rendelet értelmében elrendelt orvostanhallgatókkal való foglalkozás és a betegellátás megjavítása és bővítése céljából egyes osztályok vezetésében változtatásokat eszközölni. Ennek következtében dr. Wirth Márton a rendelőintézeti belgyógyászati szakrendelést vette át. A belosztály élére dr. Deutsch Béla került a tüdőosztályról. Helyébe dr. Sándor Zsigmond jött a Tüdőgondozó Intézetből, ahová viszont dr. Nemes János került. Később dr. Sándor Zsigmond Orosházára távozván, helyébe is dr. Nemes János került, megtartva egyúttal a Megyei Tüdőgondozó vezetését. Ez kétségtelenül fejlődést jelentett, mert egy kézbe került a Gondozó a kórházi osztállyal. Mindezek az intézkedések lényegesen javították a betegellátást. Dr. Deutsch Béla a belosztályt klinikai szintre emelte. Szakmai és emberi tulajdonságai miatt rendkívüli mértékben emelkedett a belosztály forgalma. Nagyon sokan jöttek messzi vidékről is. 1961-ben váratlanul bekövetkezett halála nagy veszteség volt. Helyére a szegedi egyetemi belklinikáról dr. Winter Miklós került, akinek irányításával — ha lehet — még tovább fejlődött az osztály, és vele együtt az egész kórház szakmai színvonala. Nagy veszteség volt dr. Heller Istvánnak 1957-ben bekövetkezett ugyancsak váratlan halála: mintaképe volt a lelkes, szorgalmas, kitűnő gyermekorvosnak. Helyébe dr. Szűcs István került, akinek működése szoros kapcsolatban van a város körzeti gyermekorvosi hálózat kiépítésével. Első szülész-nőgyógyász főorvosunk, dr. Horváth Árpád ugyancsak váratlanul hunyt el 1960-ban. Helyét a debreceni klinika adjunktusával, dr. Nyíri Istvánnal sikerült betölteni. Nagy veszteség volt dr. Paku Istvánnak 1967-ben történt ugyancsak hirtelen halála, akinek utódja a szegedi klinikáról dr. Szádeczky László lett. Ö egyúttal a Megyei Nemibeteg-gondozó vezetője is. Szükségessé vált, hogy a fertőzőosztály és a laboratórium is külön-külön főorvosokat kapjon. Az előbbi élére dr. Mucsi Teréz került előbb adjunktusi, majd később főorvosi minőségben. A laboratórium élére előbb dr. Nagy Endre, majd távozásával dr. Prókai András került. Utóbbi a szegedi egyetemi kórtani intézetből jött, és igen magas szinten végzik irányításával a laboratóriumi munkát, A betegek elhelyezésére és gyógyítására szolgáló osztályok fejlesztése mellett rendkívül fontos volt a diagnosztikai és therapiás célokat szolgáló egyéb részlegeknek, a laboratóriumnak és röntgenlaboratóriumnak, valamint a gyógyszertárnak a fejlesztése is, A laboratórium mint az Országos Közegészségügyi Intézet állomása az új rendezés szerint a megyei Közegészségügyi és Járványügyi Állomás (KÖJÁL) laboratóriumaként is működött. Ez a kettősség nagy haszonnal járt a kórház számára is, mert az egész megyére kiterjedő hivatalos vizsgálatok biztosították a kórház laboratóriumának mindig megfelelő anyaggal való ellátottságát, biztosította megfelelő műszerekkel való felszerelését és az elegendő személyzetet. Ehhez járult még az is, hogy az Egészségügyi Minisztérium felhívására a kórház helyet adott a laboratóriumban a Megyei Tuberculosis Tenyésztési Laboratóriumnak is. Mindezek következtében a kórház laboratóriuma a megye központi laboratóriuma lett, és munkájának színvonala nemcsak megyei vonatkozásban került élre, hanem általában az ország egyik legjobb laboratóriuma lett. A kórház röntgenlaboratóriuma is lényeges fejlődésen ment keresztül a felszabadulás után. Élére dr, Nyárasdy György került. A régi gépeket újakkal cseréltük ki, átalakítások révén új helyiségekkel bővült, s mindezek következté13 Orvostörténeti Közlemények 60—61.
