Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 60-61. (Budapest, 1971)
TANULMÁNYOK - Szőkefalvi-Nagy Zoltán -Spielmann József: Nyulas Ferenc életére és működésére vonatkozó újabb adatok
3. táblázat Az orvosok és gyógyszerészek nyelvtudása Magyar Német Latin Román Francia Olasz Angol Örmény Török Görög Szláv Orvos (47 közül) 45 47 47 38 14 8 4 1 Gyógyszerész (35 közül) 33 35 26 30 4 2 2 2 4. táblázat Életkori megoszlás 35 év 36—45 év 46—55 év 56 év alatti közötti közötti feletti Orvos (46 közül) 16 16 9 5 Gyógyszerész (50 közül) 22 14 6 6 Ezek az adatok önmaguk helyett is beszélnek. Megállapítható, hogy Erdélyben az orvosok, sebészek, borbélyok száma ez idő tájt még messze elmaradt a követelmények mögött. Viszonylag jobb a helyzet a gyógyszerészek között, a tartomány 42 gyógyszertárában majdnem mindenhol diplomás vagy a tartományi orvosi bizottság előtt vizsgázott gyógyszerészek működtek, rajtuk kívül 18 diplomás „adjunktus" működött, A fiatalabb korosztályhoz tartozó gyógyszerészek viszonylag nagyobb száma az erdélyi gyógyszerészet terén bekövetkezett fellendülésre utal, A nyelvtudásra vonatkozó adatok az orvosok és gyógyszerészek sokoldalúságára utalnak, A tudomány nyelvén, a latinon kívül természetes, hogy az erdélyi nemzetiségek nyelvét igen sokan beszélték, feltűnő azonban, hogy nyugati nyelvek (francia, angol, olasz) valamelyikén is sokan értettek, Nyulas protomedicusi tevékenysége olyan szerteágazó, hogy a továbbiakban, jobb áttekinthetőség végett külön foglalkozunk az orvoslás és gyógyszerészet egyes területein kifejtett tudományos és szervező munkájával. A gyógyszerészet első erdélyi tudományos megszervezése „A gyógyszerészeknek eddig semmiféle útbaigazítás nincs a kezük ügyében" — állapítja meg Nyulas 1807-ben 52 . Valóban, az 1775-ös Generale normativum in re sanitatis részletesen foglalkozott ugyan az orvosok, sebészek, bábák jogaival, kötelességeivel, de ez az egészségügyi rendelkezés, akárcsak az azt követők, 52 G. T. p. 3090/1808. Generalis apothecarum visitatio rigorosa. 5 — 6,
