Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 60-61. (Budapest, 1971)
TANULMÁNYOK - Szőkefalvi-Nagy Zoltán -Spielmann József: Nyulas Ferenc életére és működésére vonatkozó újabb adatok
aki 1793-ban erre az állásra jelentkezett. Különösen sokat ügye támogatására még nem hozhatott fel („énnekem magamat a Felséges Kormányzó Tanáts előtt ezen Kegyelemnek megnyerésére megesmértetni szerentsém nem volt"), de nagyon szerette volna ezt a tudományát egykori iskolájában előadni („hadd legyen énnekem ezen Lyceumban alkalmatosságom tsekély tudományommal édes Hazámnak szolgálni, melyben annak fundamentumát vettem")5 . A kolozsvári piaristák által vezetett líceum keretében létesítették ugyanis ezt az új intézményt, akárcsak pár évvel ezelőtt az orvosi-sebészeti intézetet. Ásványvízvizsgálataira sem ebben a pályázatban, sem pedig abban a két kérvényében nem hivatkozott, amelyet az első professzor, A, Etienne halála után, 1797-ben beadott 26 . Utóbbiban azt kérte, hogy ha a kémiai professzorságot nem nyerheti el, az Etienne által ellátott másik, önálló tanszékké szervezendő élettankórtani professzori címet nyerhesse el. Ez alkalommal sem volt szerencséje, A kémiai tanszékre Moger Károlyt, a bécsi udvar jelöltjét javasolták, a fiziológiaipatológiai tanszék betöltésénél is csak második helyen hozták Nyúlást javaslatba. Elsőnek az ugyancsak kiváló Incze Mihályt jelölték 27 . Kétszeri mellőzése a kémiai tanári kinevezésről, mély nyomokat hagyott benne. Az erdélyi ásványvizekről szóló műve előszavában szenvedélyes kifakadása a „sok hazatársaknak a magok tudósaihoz mutatott bizalmatlansága", a „féltudományú idegenek" ellen 28 , valószínűleg Bécs pártfogoltja, a valóban közepes tehetségű Moger Károly ellen irányulhatott. Mint említettük, 1800-ban adta ki az erdélyi ásványvizekről szóló munkáját. Művének jelentős szerepe volt a Radna-vidéki, különösen a dombháti fürdő- és gyógyvizek népszerűsítésében és felvirágoztatásában. Az orvosi gyógyászati szemponton túlmenően ásványvízvizsgálataival példát akart mutatni az erdélyi orvosoknak s a kémia kérdéseivel foglalkozóknak, hogy az ásványvízelemzés lehetőséget nyújt arra, hogy „az Akadémiában már elmeményesen hallott Kémiai Princípiumokban magokat unalom nélkül gyakorolhassák, a' természet tudományához bennek a' tűz lassanként felgerjedjen és gyökeret verjen" 29 . Kolozsvári évek Ugyanebben az évben (1800-ban) költözött be Nyulas Ferenc Kolozsvárra, mely abban az időben az országrész fővárosává válva igen nagy fejlődésnek indult és pezsgő szellemi élet központja lett. Kolozsvárott karolta fel Nyulas az E. Jenner (1749—1823) kezdeményezte himlőoltást. Annak erdélyi meghonosításában úttörő szerepet játszott. 1802-ben 23 G. T. p. 130/1793. 26 Szőkefalvi-Nagy Zoltán : Az egykori kolozsvári kémiai metallurgiai iskola. — Az Egri Tanárképző Főisk. Tud. Közi. 1968. 295 — 325. 27 G. T. p. 7022/1797. 28 Nyulas F.: Az Erdélyországi orvosvizeknek bontásáról közönségesen I. darab Kolozsvár, 1800. X-XXIV. 29 Uo. Ajánlás.
