Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 57-59. (Budapest, 1971)
ADATTÁR - Antall József—R. Harkó Viola: Vehle Ferdinánd kiadatlan orvosi tanulmányi reformtervezete 1848-ból
III. LEVÉL . ,. Míg teljes hat év arra felhasználtatott, hogy az ifjúság ereje egy holt nyelv legszélesebb kiterjesztett tanítása által elpazaroltassék és rendszeresített henyélés által az ifjúság szelUme a gymnázivmohban elaltassék, mm tartatott képtelenségnek a biztos világszemléletre egészen készületlen és a gyermeksaruból alig kilépett ifjoncot a legnehezebb tudományokba, melyek oly természetűek és szelleműek, hogy felfogásukra még művelt emberek közt is nem közönséges tehetség igényeltetik. ,.. Ennek természetes következménye az, hogy a sok tanulmánytárgyból, mint mathematika, physika, bölcsészet és természettudomány az ifjúság épenegyet sem tud sajátjává tenni s ez által vettetik meg az alap arra, hogy a magasabb tanulmányok, milyen az orvostudomány is, melyeknek épen ezen segédtanulmányok magva és velője, a legerősebb támasztól megfosztatnak, A philosophiát és mathematikát az orvostudomány legerősebb támaszait nevezvén, ... hol az említett két tudomány különös részvétre nem talál, hanem csak mellék és nem lényeges befolyású tárgyaknak tekintetik, holott ezek csakugyan a tudományi testnek lelke és szelleme épen ez jobbadán oka annak, hogy az orvostudomány tökéletes részvételt nélkülezni kénytelítvén, még mindig az empirismus bilincseiben epedve a legszűkebb körben tesped. ... Az orvosok közönséges ellenvetése : miszerint az élet magát soha a mathematika uralkodása alá nem veti, tévedés, mert ez más tüneményekkel együtt meghatározott szabályoknak hódol, és a természettudomány tiszta nyelve a mathematikai mód. ... Hogy ezen állításom nem csupán elméleti, tanúsítja a tudományok históriája, bebizonyítván, hogy a természettan és vegytan, mióta a szoros mathematikai formák használtatnak, óriásán haladtak, holott ennek előtte a többi szemlélkedő tudományok bilincsekben tartották. De könnyen megfogható tünemény ez, hogy nálunk eddig az orvos nem részesült azon haszonban, melyet a mathematika nyújt, mivel a bölcsészet két első féléven tanított a mathematika és pedig mint a tanuló, mint a tanító legkisebb előkészülete nélkül, mi mellett az utóbbiak, kevés kivétellel, inkább minden más, csak mathematikusok nem voltak. ... Azt tartom : minden értelmes ember kénytelen megengedni, hogy két félév alatt, amelyek még legkülönneműbb tárgyak megtanulására szánva vannak, lehetetlen a mathematikát megtanulni. De ha egyszer a kormány kimondja, hogy a mostani gymnáziumok helyébe reálgymnáziumok lépjenek, akkor a tanuló ifjú minden különös feszítés nélkül ezekben az elemi mathematikára nézve ügyességet és alaposságot szerzend magának, mi által képes lesz a magasabb analysishez is fogni és ezt oly mértékben sajátjává tenni, mely elég lészen őt azon polcra emelni, hogy tudja az egész mathematikát, mint a természettudományok segédeszközét használni, melyek az orvostudományra közvetlen befolyással bírnak.